Bianchi volt a hibás, értelmetlen perelni

Jules Bianchi
Marussia's French driver Jules Bianchi reacts in the pits during the first practice session ahead of the German Formula One Grand Prix at the Hockenheimring in Hockenheim, Germany on July 18, 2014. AFP PHOTO / PATRIK STOLLARZ
Vágólapra másolva!
John Watson egy olyan korban versenyzett, amikor sokan meghaltak a pályákon, s bár ez ma már szerinte sem férne bele, úgy véli, a család rosszul teszi, hogy pert indít az F1 ellen a fiuk halála miatt. Nem híve a 2017-ben bevezetésre kerülő fejvédelemnek.

A 2014-es Japán Nagydíjon halálos kimenetelű balesetet szenvedő Jules Bianchi családja csütörtökön jelentette be, hogy beperli az FIA-t, a FOM-ot és a fiatal francia versenyző csapatát, a Marussia/Manort is. Elsősorban azt nehezményezik, hogy az FIA által készíttetett szakértői jelentés a fiukat tette felelőssé a tragédiáért, miközben szerintük a rendezők voltak okolhatóak amiatt, hogy Bianchi a vizes pályáról kicsúszva egy műszaki mentést végző traktornak ütközött. Ráadásul addigra a beálló szürkület miatt a látási viszonyok is rosszak voltak, és késve küldték be a Safety Cart.

A Casino Monte-Carlóban, ahol péntek este Olivier Panis 1996-os meglepetésgyőzelmének 20. évfordulóját ünnepelték, elbeszélgettünk John Watsonnal, aki a Forma-1 sokkal veszélyesebb korszakában, 1973 és 1983 között versenyzett, így több halálos balesetnek is tanúja volt. Az ötszörös nagydíjgyőztes brit később a Eurosport kommentátora lett, s noha már 70 éves, ma is szorosan figyelemmel követi a sportot. A háromszoros világbajnok Jackie Stewarthoz, a biztonság élharcosához hasonlóan neki is az a véleménye, hogy Bianchi családja semmit nem nyer a perrel. „Elvesztettek egy fiút, akit szerettek. Ha azt gondolják, választ kell kapniuk valamire, az ő dolguk.

– mondta.

Jules Bianchi alig 25 évesen halt meg Forrás: AFP/Patrik Stollarz

Watson nem tudja, mi lesz az ügy kimenetele, ha bíróság elé kerül, de úgy látja, a baleset végeredményben Bianchi hibájából történt. A generációja egyik legnagyobb ígéretének tartott francia tehetség az Adrian Sutil kicsúszása miatt lengetett dupla sárga zászlók ellenére 213 km/ó-s sebességgel haladt a Dunlop kanyar kijáratánál a GPS adatok szerint – alig 5 km/ó-val lassabban, mint egy körrel előtte.

„Sok bizonyíték utal arra, hogy a baleset azért következett be, mert Jules túl gyorsan hajtott ott, ahol sárga zászlókat lengettek, és elvesztette az irányítást az autója felett. Arról persze nem tehetett, hogy éppen előtte volt a műszaki mentést végző jármű. Ilyenek azonban minden pályán vannak, ezzel az összes versenyző tisztában van" – mutatott rá Watson az Origo GPhírek-nek. „Két része volt a történetnek: az egyik az, hogy elvesztette az irányítást, a másik az, hogy nekiment egy járműnek. Ha azonban nem veszti el az irányítást, nem megy neki."

„Ezért én úgy érzem, az elsődleges felelősség az övé volt. Van egy másodlagos is: gondoskodni kell róla, hogy ha valaki elhagyja a pályát, ne ütközhessen neki egy traktornak. Ilyeneket ma is használnak, de a Vituális Safety Car (VSC) jóvoltából akkor senki nem mehet 80 km/ó-s átlagsebességnél gyorsabban az adott szakaszon, vagy akár a teljes körön.

Watson úgy véli, a Forma-1 a VSC bevezetésével levonta a tanulságot a tragédiából, és igyekezett tenni azért, hogy ne ismétlődhessen meg. „Mindig a pilóták felelőssége volt lassítani a sárga zászlós szakaszokon, de hogy mennyire, azt nem határozták meg pontosan" – mondta. „A VSC-vel előírják a célidőt. Ha ez már akkor is így lett volna, Jules valószínűleg nem csúszik ki, és most nincs miről beszélnünk."

Nem híve a fejvédelemnek

A közhiedelemmel ellentétben az nem Bianchi balesetének következménye, hogy a Forma-1-ben jövőre biztosan bevezetik a pilóták fejét a nagyobb repülő tárgyaktól megvédeni hivatott „glóriát." Neki ugyanis a fejét közvetlenül nem érte ütés, hanem a durva lassulástól szenvedett agysérülést, úgynevezett diffúz axonális károsodást. Watson elismeri, hogy mások – például az F2-ben versenyző Henry Surtees – életét megmenthette volna a glória, mégis úgy véli, a vitatott eszköz bevezetésére nincs igazi szükség.

Én 1973-tól 1983-ig versenyeztem, egy olyan korszakban, amikor túl sokan szenvedtek halálos balesetet, de nem mindig ugyanolyan okból" – emlékezett. „Ha belegondolunk, világszerte hány együléses sorozat van, valójában nagyon ritka eseménynek számít, hogy egy repülő tárgy eltalál valakit. Igen, megtörtént Justin Wilsonnal, Henry Surteesszel és Felipe Massával, de vajon Jules Bianchit megvédte volna a zárt pilótafülke? Nem, mert ő a lassulástól halt meg."

Watson egyetért Lewis Hamiltonnal abban, hogy a Forma-1 vonzerejének a közönség szemében része a veszély tudata is.

Éppen ezért azt szerinte nem érdemes teljesen kiölni a sportból, bár valószínűleg nem is lehet. A dilemmát mindenekelőtt abban látja, hogy „a nyitott kerekes, nyitott üléses autók különlegesek, ugyanakkor senki nem akarja látni, hogy valaki meghal a pályán."

John Watson az 1983-as Long Beach-i Nagydíj dobogójának tetején Forrás: AFP/Stf

Úgy véli, ha az F1 mindenáron ragaszkodik a fejvédelemhez, nem a Mercedes és a Ferrari által kidolgozott glóriát, de nem is a Red Bull szélvédőjét kellene bevezetnie, mert mindkettő csak félmegoldás.

Amíg az autó tetején van egy rés, valami mindig beeshet rajta" – magyarázta. „Az autókat tervezzék át rendesen, legyenek olyanok, mint a Le Mans-i prototípusok, csak nem annyira szélesek, és tegyenek a pilótafülkére igazi ajtót, amin be lehet szállni. Csak így tudják kielégítően megakadályozni, hogy valami eltalálja a versenyző fejét. Szerintem erre sem a glória, sem a Red Bull változata nem alkalmas."

Az FIA azonban a monacói hétvégén bejelentette, hogy 2017-ben bevezetik a glóriát, bár az sem kizárt, hogy az alapos tesztek elvégzése után, 2018-ban áttérnek a Red Bull-féle szélvédőre.

Ha még gyorsabban szeretne értesülni a Forma-1 legfrissebb fejleményeiről, vagy kíváncsi a kulisszák mögötti érdekességekre, kövessen minket a Twitteren, és figyelje az egész nap rendszeresen frissülő szürke dobozt a jobb oldali hasábban!