Szégyen, ahogy az F1-es autók kinéznek

Vágólapra másolva!

A Brabham és a McLaren legendás tervezője szerint több baj is van napjaink F1-es autóinak megjelenésével, de nem mindenért a konstruktőröket hibáztatja.

Az idei szezonra alaposan megváltoztatták az F1-es autókat érintő technikai szabályokat, és a módosítások nem titkolt célja volt az is, hogy a 2009 óta kissé esetlenül kinéző autók megjelenése vonzóbb legyen. Az arányok kétségtelenül javultak, de gyökeres változás nem történt, főleg nem olyanok, mint amiket fantáziadús formatanulmányokon lehet látni.

Jövőre ráadásul ismét egy népszerűtlen újítás jelenik meg az autókon, a glória néven ismert fejvédő átalakítja az F1-es autókról megszokott képet, de még kevesebbet láttat majd a pilótákból, és a szabványos alkatrész miatt még egyformábbak lesznek az első ránézésre most is nehezen megkülönböztethető autók.

Nehéz ráismerni az autókra Forrás: DPPI/Florent Gooden

Ez az egyik nagy problémája Gordon Murray-nek is, aki 1969-86 között, Bernie Ecclestone idején a Brabham főtervezője volt, majd a McLarennél részt vett a rekordokat döntő, 1988-as MP4/4 megalkotásában, és később a legendás McLaren F1 utcai szupersportautó is az ő nevéhez fűződött. Murray a Motorsport.tv-nek nyilatkozott.

Esztétikai szempontból nem sokat lehet mondani a mostani (F1-es) autókról. Szerintem szégyen, ahogy kinéznek.”

„Nem annyira az zavar, hogy teljesen az aerodinamika határozza meg őket, hanem az, hogy a szabályok megkövetelik tőlük, hogy mindegyik ugyanúgy nézzen ki. A régi mondás még mindig igaz: tegyük be őket egy terembe, fessük le mindet fehérre, majd adjunk 30 másodpercet arra, hogy megkülönböztessük mindet. Nem hiszem, hogy ez nekem menne, és ez nem tetszik.”

Murray tehát nem elsősorban a mérnököket hibáztatja, legalábbis nem azokat, akik a csapatoknál dolgoznak az autókon. Szerinte a szabályalkotók kötik meg túlságosan a kezeiket, neki viszont még szerencséje volt, mert olyan korszakban dolgozott az F1-ben, amikor még könnyebben lehetett kiskapukat találni az előírásokban.

Ennek eredménye lett az 1978-as Brabham BT46B is, aminek hátuljára egy hatalmas ventilátort szereltek papíron a hűtés miatt, de valójában a leszorítóerő javítása céljából.

„A ’70-es és a ’80-as években dolgoztam a Forma-1-ben, akkor volt ott a legnagyobb szabadság azzal kapcsolatban, hogy a komolyabb tömegeket hogyan helyezzük el. Onnantól, hogy a szabályok kimondták, hol kell lennie a versenyzőnek, az üzemanyagnak és a hajtásláncnak, megrekedtünk. Eleinte még lehetett előre-hátra tologatni a pilótát, az üzemanyagtankot és a motort is.”

Ha még gyorsabban szeretne értesülni a Forma-1 legfrissebb fejleményeiről, vagy kíváncsi a kulisszák mögötti érdekességekre, kövessen minket a Twitteren, és figyelje az egész nap rendszeresen frissülő szürke dobozt a jobb oldali hasábban!