Társoldalunk:

Sikeresek lehetnek-e a nők az autósportban?

2018.03.08. 13:32

Egyre több hölgy találja meg a szenvedélyét az autósport világában versenyzőként, mérnökként, sőt csapatvezetőként. Időről időre felvetődik az ötlet, hogy külön bajnokságot kellene indítani a női pilóták számára, ám az érintettek többsége határozottan ellenzi ezt az elképzelést. Utánajártunk, vajon van-e reális esélyük a nőknek a sikerre ebben a férfias sportágban.

Miközben a sportágak túlnyomó többségében a férfi és a női résztvevők egymástól teljesen elkülönített versenyeken mérik össze a tudásukat, az autó- és motorsportban a mai napig nem választották szét a két nem képviselőit. Bár próbálkozásokat már láthattunk kifejezetten női bajnokságok indítására – gondoljunk csak a hazánkban létrehozott Lotus Ladies Cupra –, az autóversenyzésben komoly sikerekre törő hölgyeknek mindenképpen a férfiakkal kell megküzdeniük.

Sokáig fel sem merült az igény arra, hogy külön szériákat indítsanak a női pilóták számára, hiszen a számuk elenyésző volt a kezdetektől fogva a férfiak által uralt sportágban. Noha mindig akadtak lelkes próbálkozók, az autósport történetében eddig nagyon kevés nő mondhatta el magáról, hogy a férfiak egyenrangú ellenfeleként számottevő eredményeket tudott elérni a nagyobb bajnokságokban. Az utóbbi években azonban a lányok között is egyre nagyobb számban tűntek fel tehetséges fiatalok, ezért újra napirendre került a kérdés: képesek-e a nők felvenni a harcot a férfiakkal, vagy külön szériára van szükségük ahhoz, hogy ők is futamokat, bajnokságokat nyerhessenek?

Legutóbb Susie Wolff hajthatott ki a pályára egy F1-es versenyhétvégén, a 2015-ös Brit Nagydíj szabadedzésénForrás: DPPI/Florent Gooden

Az úttörők

A versenyzőnők jelenléte végigkíséri az autósport történetét, és a korábbi évtizedek kevésbé profi, "hígabb" mezőnyében

többször előfordult, hogy a hölgyek a sportág királykategóriájában, a Formula-1-ben is kipróbálhatták magukat.

Maria Teresa de Filippis volt az első nő, akinek ez sikerült: 1958-ban és 1959-ben összesen öt nagydíjon vett részt, de csak három edzésen sikerült olyan köridőt futnia, ami feljogosította az indulásra. Az olasz hölgy a lovaglást cserélte autóversenyzésre 22 éves korában, és nem is vezetett rosszul, hazája túraautó-bajnokságban például második lett. A Maserati látott benne fantáziát és az 1958-as Monacói Nagydíjra odaadták neki az egyik 250F-et. Erre a futamra azonban még nem tudta magát kvalifikálni, csakúgy, mint a hétvége másik debütálója, egy bizonyos Bernie Ecclestone.

De Filippis még abban az évben elrajtolhatott első F1-es futamán, a Belga Nagydíjon, ahol nem állapítottak meg szintidőt az időmérő edzésen, így a lassabb pilóták is indulhattak a versenyen.

Maria Teresa de Filippis, az első női F1-es pilóta 1958-ban

Az olasz pilótanő az utolsó helyről indult, miután majdnem 44 másodperccel lassabb kört futott a pole pozíciós időnél. A versenyen kétszer lekörözték, és az utolsó, 10. helyen ért célba, mégis ez a legjobb F1-es szereplése – a hátralévő három nagydíján kétszer kiesett az utolsó helyről, egyszer pedig kvalifikálni sem tudott. Bár de Filippis a tempója alapján kilógott az F1 mezőnyéből, bátor próbálkozása mérföldkőnek tekinthető.

De Filippis kísérletei után 15 évet kellett várni arra, hogy újra feltűnjön egy nő a Formula–1 mezőnyében. A szintén olasz Lella Lombardi versenyképesebbnek bizonyult elődjénél: a Brabham, a March és a Williams színeiben összesen 17 nagydíjra nevezett, és 12 alkalommal rajthoz is állhatott a futamon. Lombardi ráadásul az 1975-ös Spanyol Nagydíj örökre beírta a nevét az F1 történelmébe:

ő lett az első (és a mai napig utolsó) női versenyző, aki pontot szerzett egy Formula–1-es nagydíjon.

Lella Lombardi

Lombardi szokványos körülmények között egy pontot kapott volna a 6. helyéért, ezúttal azonban csak fél ponttal jutalmazták pályafutása legjobb eredményét: miután egy tragikus balesetben öt néző is életét vesztette, a versenyt idő előtt leállították, így mindenki csak a pontok felét kapta meg. Lombardi abban az évben a Német Nagydíjon is biztatóan szerepelt, a nehéz Nürburgringen a 7. helyen ért célba. Ezután még indult néhány nagydíjon, de többé nem került közel a pontszerzéshez, és 1976 végén búcsút intett a Formula–1-nek.

Később még három hölgy próbált szerencsét a száguldó cirkuszban, de egyikük sem tudta kvalifikálni magát egy versenyre: Divina Galica a hetvenes évek végén próbálkozott sikertelenül, a sokak szerint többre hivatott

Desiré Wilson egyetlen lehetőséget kapott hivatalos F1-es nagydíjon 1980-ban – viszont futamot tudott nyerni a férfiak ellen a nem hivatalos Aurora F1 sorozatban.

Az eddigi utolsó női Formula–1-es pilóta, Giovanna Amati háromszor próbált rajtengedélyt szerezni 1992-ben a sereghajtó Brabham auójával, ám az olasz hölgy egyszer sem jutott túl a selejtezőkön.

Akiknek sikerült az áttörés

Noha a Formula–1-ben eddig egyetlen női pilóta sem tudott számottevő sikereket elérni, az autósport más szakágaiban akadtak olyan versenyzők, akik a férfiak egyenrangú ellenfeleiként küzdöttek a sikerekért.

Közülük is kiemelkedik a francia Michèle Mouton, aki az egyik legkeményebb kategóriában, a rali-világbajnokságban ért el komoly sikereket.

Michéle Mouton majdnem ralivilágbajnok lett az Audi Quattróval 1982-ben. A döntő verseny előtt meghalt az édesapja, így nem igazán tudott a vezetésre koncentrálniForrás: AFP/Gabriel Duval

„Időnként hallani lehet olyan megjegyzéseket, miszerint a nők soha nem lesznek sikeresek az autósportban, mert nem olyan bátrak és nem hajlandók annyit kockáztatni, mint a férfiak. Azt hiszem, ezeknek az embereknek fogalmuk sincs, milyen volt vezetni azokat a gépeket – a B csoportos raliautók valóságos szörnyetegek voltak. Nem tudom, mennyire voltam tehetséges a férfiakhoz képest, de az biztos, hogy bátorságban nem maradtam el mögöttük" – nyilatkozta évekkel a visszavonulása után Mouton, aki jelenleg az FIA női szakbizottságának elnökeként próbálja segíteni az autóversenyzőnek készülő fiatal hölgyeket.

Egy német hölgy, Jutta Kleinschmidt a terepraliban ért fel a csúcsra: a 2001-es Dakar-ralin nem volt nála jobb az autósok mezőnyében. Kleinschmidt tizenhatszor állt rajthoz a legendás sivatagi versenyen – három alkalommal motorral, később autóval – és a Mitsubishivel elért győzelme mellett egy második és két harmadik hellyel is dicsekedhet. Ő az egyetlen női versenyző, aki nyerni tudott a Dakaron, ráadásul máig az egyetlen német, aki az autós kategóriában diadalmaskodott.

Danica Patrick az IndyCarban futamot nyert, a NASCAR-ban pole pozíciót szerzettForrás: AFP

A komoly bajnokságok közül a DTM-ben és az IndyCarban is találunk korábbi futamgyőzteseket. A Német Túraautó-bajnokságban Ellen Lohr tudott versenyt nyerni 1992-ben, Hockenheimben a Mercedesszel, a legfontosabb amerikai együléses szériában pedig Danica Patrick ünnepelhetett, miután elsőként intették le a 2008-as motegi oválpályás versenyen. Patrick hét éven át tartó IndyCar-pályafutása során további hat dobogós helyet és három pole pozíciót szerzett, az összetettben pedig egy 5. hellyel büszkélkedhet. Az elmúlt években a NASCAR-ban versenyzett, ahol 2013-ban pole pozícióból kezdhette meg a híres Daytona 500-as viadalt.

Ha kíváncsi azokra a nőkre, akik napjainkban sikerre pályáznak az autósportban, lapozzon!

Előző
  • 1
  • 2
Következő