Az egyetlen F1-es hétvége, ahol egyre többet lehet aludni

Már 2008 óta a versenynaptár része a Szingapúri Nagydíj, mégis minden évben nagy kihívást jelent a csapatok számára. A versenyzőknek elsősorban a kétórás futam teljesítése a nehéz feladat, a szerelőknek és az istállók utazó tagjainak pedig az, hogy az előkészületeket megfelelően el tudják végezni.

A személyzet a legtöbbször megpróbál európai időzónában maradni, a Williams által készített riportból azonban kiderül, ez nem is annyira egyszerű. Két percben összefoglalták, hogyan zajlik az éjszakai hétvége a szerelők, és az őket ellátó séf szemszögéből.

Mark Pattinson, vezető szerelő: Ez a verseny elég nehéz feladat a csapat számára, mert hozzá kell szoknunk az időzóna változásához.

Dave Redding, csapatmenedzser: Amikor hozzálátunk a hétvégéhez, hajlamosak vagyunk a szingapúri időzónában dolgozni, mert együtt kell működnünk mindenkivel, aztán ahogy a hét halad, lassan visszatérünk az európai időzónába.

Pattinson: Késő délután érkezünk meg [a paddockba], ez normális esetben, például egy európai alkalommal reggel 7 óra lenne.

Szerelők: Délben csörög az óra, talán fél 1-kor reggelizünk.

Jon Francis, a Williams séfje: A nap közepén jövünk, amikor a legnagyobb a forróság. Ilyenkor 35 fok is lehet a konyhában, és a sütők is mennek a háttérben, ilyenkor eléggé melegünk van!

Szerelők: Aztán elkezdünk kerékcserét gyakorolni, ez nem túl kellemes a páratartalom miatt. Kicsit meleg és izzadtságszagú.

Redding: Kezdünk hozzászokni a jelentős környezetváltozáshoz. Az autók is az ellenkező irányból jönnek, sötét van, festett a felület, így jobban csúszik, csak 60 km/h-s tempóval lehet menni, úgyhogy elég sok a változás Monzához képest. A két legnagyobb kihívás az alvás és az étkezés.

Szerelők: Próbálunk viszonylag sokáig fent maradni. Éjfélig, éjjel 2-ig, de ez nehéz dolog.

Redding: Az alvási ritmus magától megoldódik. Az ember a jetlaggel kezd, nagyon elfárad, aztán meglepő módon több időnk lesz aludni, ahogy átállunk egy másik időbeosztásra. Az étkezés nehezebb. Amikor jetlaggel ébredünk, nem vagyunk éhesek, aztán a pályán már kellene valamit enni, de nem tudjuk, hogy mit szeretnénk. A vendéglátóegység feladata eldönteni, hogy mikor és mivel etessenek minket.

Francis: Szeretek nekik helyi ételeket készíteni, úgyhogy minden este Szingapúr egyik részéből hozunk ötleteket. Van egy körülbelül ötórás időszak az étkeztetésre, ami okés, kicsit megkönnyíti a munkánkat, mert így nem mindenki egyszerre jön. Előfordul, hogy kihagyunk pár vacsorát, mert a srácok inkább elmennek a városba.

Pattinson: [A szerelők] hatékonyan végzik a munkájukat, így több szabadidejük marad. Ebben az országban nyilvánvalóan az éjszakai versenyhez igazodva vannak nyitva a helyek.

Szerelők: Nem tesszük ki a „ne zavarj” táblát, mert az iskolás hiba lenne, és biztosan felkeltenének!