Félelmetes bejelentés érkezett: hamarosan megérkeznek az amerikaiak Ukrajnába

Vajon mit takar az a nemrég elhangzott kijelentés, amelyet Pat Ryder vezérőrnagytól hallhattunk április 20-án, miszerint „az Egyesült Államok fontolgatja, hogy további katonai tanácsadókat küld a kijevi nagykövetségre”? A Pentagon, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője szerint ez a gesztus az Ukrajna iránti amerikai elkötelezettség legújabb megnyilvánulása lenne, amit az indokol, hogy Oroszország egyre nagyobb lendületet látszik nyerni a két éve tartó konfliktusban – tudósított többek között a Politico is. A tanácsadókról a szóvivő sietett megjegyezni, hogy a katonai tanácsadók „nem vállalnának harci szerepet, hanem inkább tanácsot adnának, és támogatnák az ukrán kormányt és hadsereget”. Ryder azt is elárulta: e tanácsadókat „a nagykövetségen működő Védelmi Együttműködési Hivatal (ODC) kiegészítésére” küldenék ki. „A személyzetre ugyanazok az utazási korlátozások vonatkoznak, mint a nagykövetség összes alkalmazottjára” – tette hozzá rejtélyesen.

A The New York Times egyébként már 2021. december 9-én, a háború kitörése előtt számolt be arról, hogy „az Egyesült Államoknak több mint százötven katonai tanácsadója van az országban, köztük a különleges erők katonái is”. Az Egyesült Államok a háború februári kezdete előtt kivonta százötven katonai kiképzőjét, de e szövetségesek kommandósai vagy maradtak, vagy azóta is ki-be járnak az országban, kiképzik, tanácsokkal látják el az ukrán csapatokat, és a helyszínen biztosítják a fegyverek és más segélyek eljuttatását – jelentette ki a lap 2022. június 25-i számában „három amerikai tisztviselő”.

Nincs megállás az uszításban: háborús gazdaság jöhet Európában

Egyébként hétfőn is tovább folyatódott a világháborús uszítás Európában. 

- jelentette ki Thierry Breton belső piacért felelős biztos Brüsszelben, az EU-Ukrajna védelmi ipari fórum egynapos ülését követően. Az Európai Unió külügyi szolgálatának (EEAS) tájékoztatása szerint Thierry Breton közölte, az EU és Ukrajna közötti védelmi ipari együttműködés megerősítése elengedhetetlen azért, hogy a tagországok hosszú távon is képesek legyenek katonai támogatást nyújtani Ukrajnának, és jobban tudják fedezni Ukrajna védelmi és ipari szükségleteit. „Ukrajna iránti elkötelezettségünk és közös törekvésünk, hogy mozgósítsuk az európai ipart a szükséges intézkedések teljesítése érdekében, szilárdabb, mint valaha” – fogalmazott az uniós biztos.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pedig kijelentette: „ha fenn akarjuk tartani a békét Európában, háborús európai gazdaságra és iparra kell átállnunk, bármilyen ellentmondásosan is hangzik ez. Amit tehetünk, az az agresszív Oroszország elrettentése azáltal, hogy megmutatjuk: Európának megvannak az eszközei ahhoz, hogy megvédje magát”. Egy közös védelmi ipari tér segítene leküzdeni a meglévő problémákat. Egyetlen ország sem képes ugyanis egyedül segíteni Ukrajnát és megvédeni Európát. Ezt csak közös erőfeszítéssel lehet – tette hozzá az ukrán külügyminiszter az uniós külügyi szolgálat beszámolója szerint. Az EU továbbra is arra ösztönzi a tagállamokat, hogy több és gyorsabb katonai segítséget nyújtsanak Ukrajnának – tették hozzá.

Az orosz hadijelentés szerint az orosz haderő az elmúlt nap folyamán négy frontszakaszon foglalt el kedvezőbb állásokat és 11 ukrán támadást és ellenrohamot vert vissza, az ukrán hadseregnek pedig több mint 960 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg két, csapásmérő drónokat összeszerelő üzemet, egy SzU-27-es repülőgépet, négy harckocsit – köztük egy Leopardot -, egy páncélozott harcjárművet, egy páncélozott szállítójárművet, egy amerikai M109-es Paladin és két lengyel Krab önjáró, valamint kilenc amerikai M777-es és egy M198-as vontatott tarackot, HIMARS sorozatvetők hét rakétáját, továbbá 23 drónt és öt legénység nélküli hajót.

Macron is világháborút akar

Ha ma nem vállalunk katonai konfliktust az oroszokkal, akkor az oroszok megtámadhatják a lengyeleket, litvánokat, másokat is – jelentette ki korábban Emmanuel Macron. A francia elnök megerősítette februári nyilatkozatát, hogy Európának be kell szállnia az orosz-ukrán háborúba;

Mert ha ma nem vállalunk katonai konfliktust az oroszokkal – így Macron –, akkor az oroszok megtámadhatják a lengyeleket, litvánokat, másokat is. Macron ezért ébresztőt akar fújni a partnereinek.

A francia elnök nem először jelenti be nyugati katonák Ukrajnába küldésének lehetőségét. Márciusban felháborodást keltett az a nyilatkozata is, amikor leszögezte: Franciaország számára nem létezik határ, sem vörös vonal Ukrajna támogatását illetően.

Bár Emmanuel Macron francia elnök és több más európai vezető nem hajlandó kizárni, hogy a jövőben a NATO-csapatokat vezényeljen Ukrajnába, a szövetség eddig fenntartotta, hogy nem vesz részt közvetlenül a konfliktusban. 

Háborút akarnak a lengyelek is?

Vlagyimir Putyin orosz elnököt nem lehet a diplomácia eszközeivel meggyőzni az ukrajnai háború befejezésének szükségességéről – jelentette ki korábban egybehangzóan Radoslaw Sikorski lengyel és Annalena Baerbock német külügyminiszter a nyugat-lengyelországi Slubicében. A közös sajtóértekezleten Sikorski az ukrajnai háború diplomáciai úton történő befejezésének esélyei iránt tudakoló újságírói kérdésre elmondta: Putyin elnökkel 

“Putyin, mint kiderült, csak a nyers gazdasági és katonai erőre van tekintettel” – jelentette ki Sikorski. Hozzátette: éppen ez a “pénznem”, amelynek felhasználásával az orosz elnököt “meg kell győzni, hogy az invázió hiba volt, a háború pedig megnyerhetetlen”. Sikorski hozzáfűzte: “csak akkor van némi esély békére”.

A lengyel külügyminiszter hazudott?

Sikorski szavainak némileg ellentmond, hogy a Die Welt nemrégiben arról írt, hogy véget vetett volna a háborúnak az a megállapodástervezet, amelyben a két hadviselő fél 2022. április 15-ig állapodott meg. Csak néhány pont maradt nyitva. Ezeket Putyinnak és Zelenszkijnek személyesen kellett volna megvitatnia egy találkozón, amelyre soha nem került sor. 

E dokumentum szerint Ukrajna többek között beleegyezett volna abba:

• Betartja az „állandó semlegességet”, azaz lemond a katonai szövetségekben való tagságról, beleértve a NATO-t is;
• Lemond a nukleáris fegyverek gyártásáról és beszerzéséről, nem engedi be az országba a külföldi csapatokat és nem engedi be a fegyvereket;
• Nem adja át infrastruktúráját, beleértve a repülőtereket és tengeri kikötőket, más országoknak;
• Tartózkodik a külföldi részvételű hadgyakorlatoktól és a katonai konfliktusokban való részvételtől;
• Törvényi úton betiltja „a fasizmust, a nácizmust és az agresszív nacionalizmust”.

Oroszország pedig vállalta, hogy többé nem támadja meg Ukrajnát;

• Támadás esetén a garanciavállaló országok három napon belül kötelesek támogatni Ukrajnát;
• A Luhanszki Népköztársaság és a Donyecki Népköztársaság részei Oroszországnál maradnának; 
• A Krím és Szevasztopol kikötője kikerült a biztonsági garanciákból, ami gyakorlatilag a félsziget átadását jelentette az Orosz Föderációnak;
• A tárgyalások során Oroszország kijelentette, hogy kész kivonni csapatait Ukrajnából, de a Krímről és Donbasz egyes részeiről nem. Az államfőknek közvetlenül kellett volna megvitatniuk a csapatkivonás részleteit.

Orbán Viktor: A békére csak az szavaz, aki a Fideszre szavaz
Európa a tűzzel játszik, mivel a béke és a háború határán egyensúlyozunk – fogalmazott Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorának adott interjúban pénteken. A miniszterelnök felidézte, hogy 1999-ben, amikor beléptünk a NATO-ba, a szervezet Szerbia megtámadása mellett döntött, és volt amerikai törekvés arra, hogy mit kell hazánknak tennie, amit a kormányfő elutasított, így nem jött létre akkor egy szerb-magyar háború. Észnél kell lenni – húzta alá a kormányfő. Jelezte, hogy Magyarországot kétszer kényszerítették bele olyan háborúba, ami megpecsételte az ország jövőjét. Leszögezte: nem fogják hagyni, hogy harmadszor is belekényszerítsék hazánkat egy háborúba. Kiemelte, hogy az európai vezetők hétről hétre sodródnak a háború felé.