Üzletileg kihagyott ziccer a Magyar Nagydíj

• Martin Whitaker kommunikációs szakemberként a McLarennél, az FIA-nál, a FOA-nál és a Fordnál is dolgozott, itt már rábízták a motorsportprogram vezetését is.
• Az indulástól a bahreini F1-es pálya igazgatója volt, jelenleg pedig a Walesben épülő MotoGP-helyszínért felel, és üzleti rendezvényeket szervez Bernie Ecclestone számára.
• Véleménye szerint az állami támogatás elengedhetetlen az F1-es versenyek fenntartható megrendezéséhez, Bahreinben rendszeresen mérték, hogy mennyi pénzt hoz vissza a futam.
• Úgy véli, Budapest egyedülálló helyszín az F1-ben, amely meglenne a verseny nélkül is, de bahreini és walesi példákkal is illusztrálta, miért éri meg a futamot állami pénzből támogatni.

A Forma-1 egyik örök kérdése, hogy minek is nevezzük. Az idők során az autóversenyek egy részéhez hasonlóan elnyerte a jogot, hogy megfelelő feltételek teljesülése esetén sportként tekintsünk rá, de a műszaki szempontok jelentős súlya és a gazdasági, pénzügyi kérdések meghatározó jellege miatt manapság is sokan vitatják, hogy mi is az F1 valójában: sport, technikai kihívás vagy elsősorban üzlet?

Ebben az útvesztőben kalauzolta el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem üzleti mesterképzéseinek hallgatóit az intézmény vendégeként előadást tartó Martin Whitaker, aki az elmúlt 30 év során a Brit Motorsport Szövetség (MSA), a McLaren Racing, a Formula One Administration, az FIA és a Ford Motorsport kommunikációs menedzsere is volt, majd üzleti területen is sikeres szakemberré vált.

Whitaker 1996-tól a Ford F1-es motorszállítói tevékenységét felügyelte, 2002-ig ügyfele volt a Sauber, a Stewart és a Jordan is, majd a gyártó rali-vb programjáért felelt. 2003-tól 2010-ig a bahreini F1-es pálya igazgatója, ezután a mai Virgin Australia Supercars Championship ügyvezetője lett, manapság pedig a hamarosan megépülő walesi pályát vezeti, és a Sportique88 nevű üzleti tanácsadó vállalat fűződik a nevéhez.

Az F1 összes üzleti részterületén megfordult az elmúlt 30 év során, dolgozott Ayrton Senna és Bernie Ecclestone oldalán, ezért az előadás után különórát kértem tőle, és elbeszélgettünk az F1, illetve benne a Magyar Nagydíj jelenéről és jövőjéről.

Néhány gyártó, privát résztvevők és egy csomó rajongó alkotta a gerincét. Nem is nagyon volt kihívója. A labdarúgás és a hagyományos sportesemények persze igen, például a Golf Masters Tournament, de a Brit Nagydíjra mindig emberek százezrei mentek ki” – kezdte Whitaker a visszatekintést az F1-es világbajnokság gyökereire.

„A sport fejlődése igazán leírja azt, ahogy a világ is átalakult. Manapság már az emberek elsöprő többsége inkább a tévében vagy iPadeken, sőt telefonokon nézi meg a versenyeket. Alkalmazkodásra van szükség. Ez a folyamat szerintem még mindig tart, és érinti a versenyzőket, csapatokat, gyártókat, szponzorokat és pályákat egyaránt” – mondta. Ezen a ponton elcsodálkoztunk, hogy

Ebből is látszik, hogy az F1, ahogy ma ismerjük, már csak nyomokban emlékeztet eredeti formájára. Az egész magja, a versenyzés persze megmaradt, de a 70-es évek derekán – amiről kár, hogy lemaradtam Whitaker szerint – a világbajnokság és annak megítélése teljesen átalakult. A máig tartó korszak kezdetét természetesen a tévés közvetítések hozták el, de ez sem magától jött, hanem egy manapság is meghatározó, de egyre kevésbé elismert figura feltűnése kellett hozzá. Úgy hívják, Bernie Ecclestone.

Akár a bíróra is szerelhetünk kamerát egy labdarúgó- vagy rögbimeccsen, és ez az ötlet tőle ered, még a 80-as évek elejéről” – idézte fel a múltat Whitaker, aki egy évig Ecclestone cégénél, a FOA-nál a tv-s közvetítés ügyeivel is foglalkozott.

„Bernie Ecclestone tette ezt a legkiemelkedőbb globális sporttá, amely manapság persze már üzlet. Sport volt, de most már mindenképpen üzlet, amely a sport címkét viseli. Ha belegondol, lenyűgöző, hogy Ecclestone milyen régóta irányítása alatt tartja a sportot, ez megmutatja, mennyire különleges személyiség. A legélesebb eszű ember, akivel valaha találkoztam, de még ennél is fontosabb, hogy

Az F1-et szorosan követő szurkolókhoz és főleg a bennfentesekhez hasonlóan azonban Whitaker is jól tudja, hogy a sport – maradjunk ennél a megnevezésnél – a 21. század hajnalán igen sok nehézséggel küzd. „Rengeteg a viszály, és nagyon sok a kritika” – jegyezte meg, utalva az F1 technikai és sportszabályaival kapcsolatos tétovázásokra vagy a botrányra, amely az Egyesült Királyságban robbant ki, mivel jövőre már csak előfizetéses csatornán lehet majd élőben látni a versenyeket. Vajon minek kell mindenképpen teljesülnie ahhoz, hogy az F1 továbbra is népszerű maradjon?

Elég sok felmérés mutatja, hogy a MotoGP vonzóbb a közönségnek, mert több az előzés, és szorosabbak a futamok. A Forma-1 különösen ebben az évszázadban szenvedte meg, hogy egy-két csapat és pár egyéniség dominált. Az egyik nap a McLaren, aztán a Ferrari, egyszer Mika Häkkinen, aztán Michael Schumacher, Sebastian Vettel, majd Lewis Hamilton. Szerintem az emberek szeretnének nagyobb változatosságot, ezért is kutat a sport új ötletek után” – utalt Whitaker az időmérő kudarcba fulladt reformjára.

„A pályán kívül zajló show miatt nincsenek aggodalmak. A szórakozási lehetőségek, a fényűzés, a celebek mind ott vannak, de a pályán javítani kell a műsort. Ezen folyamatosan dolgoznak is, de így a költségvetések összerakása és a források megtalálása is egyre nehezebb. Jelenleg tizenegy csapatunk van, de talán csak négy-ötnek van valóban elég pénze a versenyzésre, a többi mindig pengeélen táncol” – mondta, és a Sauber, illetve a Manor példáját említette.

„Harminc-negyven évvel ezelőtt egy tehetős magánember, mondjuk Lord Alexander Hesketh előkerült a néhány millió fontos családi vagyonával, és jól megfuttatta a bejáratott csapatokat is a pénzükért. James Hunttal sok pezsgőt megittak, rengeteg cigarettát elszívtak, és közben élvezték, amit csinálnak.”

„Ma ez már nem így megy, pedig újra meg kell találnunk ezt a boldog közös nevezőt. Azt kell mondanunk, hogy »oké, fejleszteni fogjuk a show-t, a vendéglátást és a szórakoztatást, mert azt akarjuk, hogy a vállalatok itt legyenek«.”

A többes szám indokolt, hiszen Whitaker napjainkban is dolgozik Ecclestone-nal. Elmondása szerint az F1 ügyvezetőjét elsősorban az foglalkoztatja, hogyan lehetnek sikeresek a sportban érdekelt cégek, és a Forma-1 hogyan tud megfelelni az Európában egyre szigorodó antikorrupciós előírásoknak, amelyek a válság óta rengeteg vállalat tisztségviselőit elzárták az F1-ben való részvételtől, sőt gyakran az üzleti lehetőségek megismerésétől is.

A Magyar Nagydíj mint üzleti platform

Whitaker üzleti szemináriumok szervezésében látja a megoldás kulcsát, és több ilyen rendezvényt tető alá is hozott már, egyebek mellett Magyarországon, a hazai futamhoz kapcsolódóan. Mivel előadása során „elit klubnak” nevezte azon országok körét, amelyek fogadják az F1-es mezőnyt az idei szezonban, adja magát a kérdés, hogy szakmabeliként és külföldiként miben látja a Hungaroring három évtizedes sikerének és egyre stabilabb helyének titkát.

A verseny mindig nagyon jó, népes a közönség, remek a hangulat és a vendéglátás is. Az önök nagydíja talán az egyedüli az egész világbajnokságban, amely rendelkezik azzal a jellegzetességgel, hogy Európa, ha nem az egész világ egyik legszebb városának szomszédságában van. Könnyen megközelíthető a repülőtér, van itt egy csomó kedves étterem, nagyszerű a légkör, egyszerű a kijutás a pályára. A versenyek mindig izgalmasak. Bár az emberek azt mondják, nehéz előzni, a panaszok ellenére mégis visszajönnek.”

Az elismerés egy külföldi vendégtől mindig jólesik, de ha már elsősorban üzletként tekintünk a Forma-1-re, akkor nem szabad szó nélkül elmennünk amellett, hogy amióta a 90-es évek elején sikerült rendbe tenni a Hungaroring pénzügyeit, az állam mindig is támogatta a Magyar Nagydíj fennmaradását. A kormányok egyike sem igazán kérdőjelezte meg, hogy súlyos adóforintok árán is érdemes megtartanunk a versenyt.

„Nagyon fontos tény, hogy a kormány mindig is mögötte állt, bármilyen színt is képviselt. Szerintem ez egyenes következménye annak, hogy felismerték a futam előnyeit” – vélte Whitaker. „Végső soron a fenntarthatósághoz szükség van a kormány erejére, és ehhez szorosan hozzátartozik a verseny ereje is. Ha az sikeres, a kormány valószínűleg akarja majd, hogy folytatódjon. Ez ilyen egyszerű.”

Whitaker ugyanakkor hozzátette, hogy szerinte Budapest az F1 nélkül is megállna a lábán a sokszínű kulturális és sportéletnek köszönhetően. Ebből a szempontból a fővárosunkat Melbourne-höz hasonlította, negatív példaként pedig Indiát említette, ahol Delhitől túlságosan messze épült fel a pálya, a semmi közepén. Ez Franciaországban is gondot okozott, az ország hiába rendelkezik nagyszerű autósport-hagyományokkal, Magny-Cours csapnivaló infrastruktúrája és az állami szerepvállalás hiánya elűzte onnan az F1-et.

Az urbánus környezet és az állami támogatás jelentőségét a Raconteur egy 2015-ös cikke is alátámasztja. Ebben az Ecclestone-hoz közel álló Christian Sylt megjegyezte, hogy számos európai helyszín „kiárazódott a piacról”, és „az európai országoknak nincs szükségük az F1-re, hogy népszerűsítsék a turizmusukat, ezért a kormányuk nem finanszírozza a rendezés díját.” A cikk viszont megemlíti, hogy a futamoknak otthont adó térségek jól keresnek a vendéglátásból.

A Smith Travel Research kutatására alapozva példaként a 2012-es USA Nagydíjat vették elő. A versenyhétvége alatt az Austinhoz közeli szállodák összesen 32 millió dollár értékű foglalást kaptak, ami háromszorosa az egy évvel korábbi, futam nélküli év adatának, a kihasználtságuk pedig 97,8 százalékra nőtt. A vendégek átlagosan 300 dollárt költöttek egyéjszakányi szállásra, egy évvel azelőtt pedig csupán 111-et. Az austini alkoholértékesítések 23 százalékkal emelkedtek, és Texas csak ebből 2,8 millió dollárt keresett, gyaníthatóan adóbevételek formájában.

Magyarországon is a vélelmezett makrogazdasági és országimázselőnyöket szokták említeni, amikor a nemzetközi viszonylatban nem magasnak számító, de forintra átszámolva mégis horribilis összegű, ráadásul évente emelkedő jogdíj állami finanszírozása kerül szóba. Whitaker elárulta, hogy amikor a helyi F1-es pálya ügyvezetőjeként Bahreinben dolgozott, független szakértőket kértek fel a gazdasági megtérülés felmérésére.

„Ezt az ember nem végezheti el saját maga. A független elemzések Bahreinben nagyon világosan kimutatták, hogy a közvetlen gazdasági hatás 100-200 millió dollár magasságában van, függően az adott évtől, mert voltak jobb és rosszabb éveink is. A közvetett hatás ennél mindig sokkal nagyobb volt, de őszintén szólva én ezzel nem is foglalkozom, mert ebbe minden belefoglalható, és úgy egy nevetségesen nagy szám jön ki. A közvetlen hatásokat, a repülőjegy-foglalások számát, a hotelszobák foglaltságát, az éttermek forgalmát és a többi szokásos tényezőt viszonylag könnyű megítélni.”

Whitaker rámutatott, hogy a turizmus és az ország reklámozása mellett nagy lehetőségek rejlenek az üzleti kapcsolatépítésben is. Ez mostanában az F1-nek általában kissé nehezebben megy, mint a válság előtt, de a brit szakember úgy vélte, rengeteg még ezen a téren a kiaknázatlan lehetőség. A budapesti Brit Nagykövetséggel együttműködve azt tapasztalta, hogy az F1 Magyarországon is hatékonyan összekötheti az együttműködést kereső cégeket.

Itt közös nevezőre juthatnak, találkozhatnak és kapcsolatokat építhetnek. Egyes országok felismerik ezt, mások nem. Bahreinben mindig is nehezünkre esett, hogy valóban megértessük a helyiekkel ennek a fontosságát. Szerintem Budapesten is többet kellene foglalkozni a kérdéssel, ha előre akarnak lépni. Ez számos okból nagyon vonzó hely, a turizmus adott, de minél jobban össze tudják kapcsolni az üzletet a Forma-1-es futammal, hosszú távon annál jobban járnak.”