A technológia egyik élharcosa a Ferrari volt, és a Motorsport.com azt írja, a maranellói istálló az idén egy újabb innovációval készül kitolni a határokat, nyilván meglovagolva a fejlesztéseket korlátozó zsetonrendszer megszűnését is. A csapat egyik fő beszállítója, a Magneti Marelli továbbfejlesztette a gyújtáskamrát és a hozzá tartozó fúvókákat, így azonban
a hengerben még az eddiginél is magasabb hőmérsékletre és nagyobb, akár 400 bar-os nyomásra kell számítani.
Ez a dugattyú terhelését is jelentősen növeli, és a Ferrari azt az áttervezett motorjához állítólag 3D-nyomtatással állítaná elő egy speciális fémötvözetből. A felhasználható nyersanyagok körét az F1 Technikai Szabályzata szigorúan korlátozza – az olyan egzotikus anyagok, mint például a korábban használt berillium, régóta tiltólistán vannak –, így a gyártók jellemzően valamilyen alumíniumötvözetből készítik a dugattyúkat.
A Ferrari most olyan anyagot keres, amely biztosan ellenáll a nagyobb hőmérsékletnek és nyomásnak. Emellett könnyűnek is kell lennie, hiszen a dugattyú mozgó tömeg. Az additív gyártástechnológiának számító 3D-nyomtatás egyes formáit, főleg a közvetlen lézer fém szinterezést (DMLS) viszonylag régóta használják fém alkatrészek előállítására, mert olyan, bonyolult (például belső hűtőcsatornákat tartalmazó) alakzatokat is gyorsan el lehet készíteni velük, amiket hagyományos módszerekkel nem.
A 3D-nyomtatás már évekkel ezelőtt elterjedt az F1-ben, bár eleinte inkább csak a szélcsatorna-modellek alkatrészeinek gyártásához használták. Nyilván nem a Ferrari az egyetlen gyártó, amely a motor bizonyos részeit is ilyen technológiával állítaná elő, de a hajtáslánc főtervezője, Sassi Lorenzo, illetve az összeszerelésért felelős Enrico Gualteri bíznak benne, hogy az új fejlesztés versenyképesebbé fogja tenni a csapatot. Egyébként lehet, hogy a tesztelés kezdetére még nem készül el, csak később lesz bevethető.
Miután a Mercedes a hírek szerint már tavaly átlépte a bűvös 1000 lóerős határt, a Ferrari is szeretne a nyomukba érni.
Noha erre az évre mindenekelőtt az aerodinamikára vonatkozó szabályok változtak meg, a hajtáslánc teljesítménye elsősorban a nagyobb légellenállás a hosszabb padlógázos szakaszok miatt várhatóan az eddiginél is fontosabb lesz.