Sikeresek lehetnek-e a nők az autósportban?

Tatiana Calderón
A picture taken on July 13, 2017, shows Tatiana Calderon, Colombian racing driver, posing in her car at the Silverstone motor racing circuit, ahead of the British Formula One Grand Prix . During the 68 different editions of the World Formula 1 Championship, only two women took the start of a Grand Prix, it was on 1976. Even if in theory women have access to all categories of motor racing, the International Automobile Federation (FIA) can not ignore that women are significantly fewer in the fields, and this starting from an early age. / AFP PHOTO / ANDREJ ISAKOVIC
Vágólapra másolva!
Egyre több hölgy találja meg a szenvedélyét az autósport világában versenyzőként, mérnökként, sőt csapatvezetőként. Időről időre felvetődik az ötlet, hogy külön bajnokságot kellene indítani a női pilóták számára, ám az érintettek többsége határozottan ellenzi ezt az elképzelést. Utánajártunk, vajon van-e reális esélyük a nőknek a sikerre ebben a férfias sportágban.

Miközben a sportágak túlnyomó többségében a férfi és a női résztvevők egymástól teljesen elkülönített versenyeken mérik össze a tudásukat, az autó- és motorsportban a mai napig nem választották szét a két nem képviselőit. Bár próbálkozásokat már láthattunk kifejezetten női bajnokságok indítására – gondoljunk csak a hazánkban létrehozott Lotus Ladies Cupra –,

az autóversenyzésben komoly sikerekre törő hölgyeknek mindenképpen a férfiakkal kell megküzdeniük.

Sokáig fel sem merült az igény arra, hogy külön szériákat indítsanak a női pilóták számára, hiszen a számuk elenyésző volt a kezdetektől fogva a férfiak által uralt sportágban. Noha mindig akadtak lelkes próbálkozók, az autósport történetében eddig nagyon kevés nő mondhatta el magáról, hogy a férfiak egyenrangú ellenfeleként számottevő eredményeket tudott elérni a nagyobb bajnokságokban. Az utóbbi években azonban a lányok között is egyre nagyobb számban tűntek fel tehetséges fiatalok, ezért újra napirendre került a kérdés: képesek-e a nők felvenni a harcot a férfiakkal, vagy külön szériára van szükségük ahhoz, hogy ők is futamokat, bajnokságokat nyerhessenek?

Legutóbb Susie Wolff hajthatott ki a pályára egy F1-es versenyhétvégén, a 2015-ös Brit Nagydíj szabadedzésén Forrás: DPPI/Florent Gooden

Az úttörők

A versenyzőnők jelenléte végigkíséri az autósport történetét, és a korábbi évtizedek kevésbé profi, "hígabb" mezőnyében

többször előfordult, hogy a hölgyek a sportág királykategóriájában, a Formula-1-ben is kipróbálhatták magukat.

Maria Teresa de Filippis volt az első nő, akinek ez sikerült: 1958-ban és 1959-ben összesen öt nagydíjon vett részt, de csak három edzésen sikerült olyan köridőt futnia, ami feljogosította az indulásra. Az olasz hölgy a lovaglást cserélte autóversenyzésre 22 éves korában, és nem is vezetett rosszul, hazája túraautó-bajnokságban például második lett. A Maserati látott benne fantáziát és az 1958-as Monacói Nagydíjra odaadták neki az egyik 250F-et. Erre a futamra azonban még

nem tudta magát kvalifikálni, csakúgy, mint a hétvége másik debütálója, egy bizonyos Bernie Ecclestone.

De Filippis még abban az évben elrajtolhatott első F1-es futamán, a Belga Nagydíjon, ahol nem állapítottak meg szintidőt az időmérő edzésen, így a lassabb pilóták is indulhattak a versenyen.

Maria Teresa de Filippis, az első női F1-es pilóta 1958-ban

Az olasz pilótanő az utolsó helyről indult, miután majdnem 44 másodperccel lassabb kört futott a pole pozíciós időnél. A versenyen kétszer lekörözték, és az utolsó, 10. helyen ért célba, mégis ez a legjobb F1-es szereplése – a hátralévő három nagydíján kétszer kiesett az utolsó helyről, egyszer pedig kvalifikálni sem tudott. Bár de Filippis a tempója alapján kilógott az F1 mezőnyéből, bátor próbálkozása mérföldkőnek tekinthető.

De Filippis kísérletei után 15 évet kellett várni arra, hogy újra feltűnjön egy nő a Formula–1 mezőnyében. A szintén olasz Lella Lombardi versenyképesebbnek bizonyult elődjénél: a Brabham, a March és a Williams színeiben összesen 17 nagydíjra nevezett, és 12 alkalommal rajthoz is állhatott a futamon. Lombardi ráadásul az 1975-ös Spanyol Nagydíj örökre beírta a nevét az F1 történelmébe:

ő lett az első (és a mai napig utolsó) női versenyző, aki pontot szerzett egy Formula–1-es nagydíjon.

Lella Lombardi

Lombardi szokványos körülmények között egy pontot kapott volna a 6. helyéért, ezúttal azonban csak fél ponttal jutalmazták pályafutása legjobb eredményét: miután egy tragikus balesetben öt néző is életét vesztette, a versenyt idő előtt leállították, így mindenki csak a pontok felét kapta meg. Lombardi abban az évben a Német Nagydíjon is biztatóan szerepelt, a nehéz Nürburgringen a 7. helyen ért célba. Ezután még indult néhány nagydíjon, de többé nem került közel a pontszerzéshez, és 1976 végén búcsút intett a Formula–1-nek.

Később még három hölgy próbált szerencsét a száguldó cirkuszban, de egyikük sem tudta kvalifikálni magát egy versenyre: Divina Galica a hetvenes évek végén próbálkozott sikertelenül, a sokak szerint többre hivatott

Desiré Wilson egyetlen lehetőséget kapott hivatalos F1-es nagydíjon 1980-ban – viszont futamot tudott nyerni a férfiak ellen a nem hivatalos Aurora F1 sorozatban.

Az eddigi utolsó női Formula–1-es pilóta, Giovanna Amati háromszor próbált rajtengedélyt szerezni 1992-ben a sereghajtó Brabham auójával, ám az olasz hölgy egyszer sem jutott túl a selejtezőkön.

Akiknek sikerült az áttörés

Noha a Formula–1-ben eddig egyetlen női pilóta sem tudott számottevő sikereket elérni, az autósport más szakágaiban akadtak olyan versenyzők, akik a férfiak egyenrangú ellenfeleiként küzdöttek a sikerekért.

Közülük is kiemelkedik a francia Michèle Mouton, aki az egyik legkeményebb kategóriában, a rali-világbajnokságban ért el komoly sikereket.

Michéle Mouton majdnem ralivilágbajnok lett az Audi Quattróval 1982-ben. A döntő verseny előtt meghalt az édesapja, így nem igazán tudott a vezetésre koncentrálni Forrás: AFP/Gabriel Duval

„Időnként hallani lehet olyan megjegyzéseket, miszerint a nők soha nem lesznek sikeresek az autósportban, mert nem olyan bátrak és nem hajlandók annyit kockáztatni, mint a férfiak. Azt hiszem, ezeknek az embereknek fogalmuk sincs, milyen volt vezetni azokat a gépeket –

– nyilatkozta évekkel a visszavonulása után Mouton, aki jelenleg az FIA női szakbizottságának elnökeként próbálja segíteni az autóversenyzőnek készülő fiatal hölgyeket.

Egy német hölgy, Jutta Kleinschmidt a terepraliban ért fel a csúcsra: a 2001-es Dakar-ralin nem volt nála jobb az autósok mezőnyében. Kleinschmidt tizenhatszor állt rajthoz a legendás sivatagi versenyen – három alkalommal motorral, később autóval – és a Mitsubishivel elért győzelme mellett egy második és két harmadik hellyel is dicsekedhet. Ő az egyetlen női versenyző, aki nyerni tudott a Dakaron, ráadásul máig az egyetlen német, aki az autós kategóriában diadalmaskodott.

Danica Patrick az IndyCarban futamot nyert, a NASCAR-ban pole pozíciót szerzett Forrás: AFP

A komoly bajnokságok közül a DTM-ben és az IndyCarban is találunk korábbi futamgyőzteseket. A Német Túraautó-bajnokságban Ellen Lohr tudott versenyt nyerni 1992-ben, Hockenheimben a Mercedesszel, a legfontosabb amerikai együléses szériában pedig

Danica Patrick ünnepelhetett, miután elsőként intették le a 2008-as motegi oválpályás versenyen.

Patrick hét éven át tartó IndyCar-pályafutása során további hat dobogós helyet és három pole pozíciót szerzett, az összetettben pedig egy 5. hellyel büszkélkedhet. Az elmúlt években a NASCAR-ban versenyzett, ahol 2013-ban pole pozícióból kezdhette meg a híres Daytona 500-as viadalt.

Ha kíváncsi azokra a nőkre, akik napjainkban sikerre pályáznak az autósportban, lapozzon!