Apámat gyilkosnak tartották Senna halála után

Az 1994-es San Marinó-i Nagydíjat az F1 fekete hétvégéjeként emlegetik, mivel több súlyos baleset után szombaton Roland Ratzenberger, vasárnap pedig a legendás Ayrton Senna is életét vesztette az imolai pályán. A 25 évvel ezelőtti balesetről sok részlet napvilágot látott, de arról eddig nem sokat beszéltek, hogy a Williams-család hogyan élte meg a történteket.

„Emlékszem, körülbelül egy évvel később egy pubban voltam – mondta Claire Williams csapatfőnök-helyettes a Press Associationnek. – Nem tudom, hogyan és ki volt az, de egy idegen odajött hozzám, és azt mondta: »Apád egy gyilkos.« Akkoriban még nem fogtuk fel, hogy a baleset milyen érzéseket ébreszthet az emberekben. Nem ez történt, de gondolom, néhányan tudatlanok voltak.”

Senna a korszak, és azóta az F1 történetének egyik, ha nem legismertebb versenyzője volt, háromszoros világbajnokként csatlakozott a Williamshez, miután kiábrándult a legnagyobb sikerei helyszínéből, a McLarenből. Új csapatánál mindössze három versenyen indult, mielőtt a baleset áldozata lett.

– mondta Williams. – A mi házunkban Ayrton volt az isten, már hosszú évekkel, talán évtizedekkel is azelőtt – árulta el. – Frank szerelmes volt Ayrtonba. Befészkelte magát a szívébe, a fejébe, és mindig is be akarta őt ültetni az autójába. Édesapám kívánsága valóra vált, de a lehető legrosszabb véget ért.”

Egy adott generáció számára emlékezetes események kapcsán az emberek általában emlékeznek arra, hogy akkor éppen hol voltak, mit csináltak, az életük milyen szakaszban járt. Senna balesetekor Claire Williams éppen 17 éves volt, az érettséginek megfelelő vizsgákra készült. „A szobámban néztem a versenyt – emlékezett vissza. –

„Anyám nagyon gyorsan feljött. Aznap este 6-kor indulnom kellett a kollégiumba, de anyám mondta, hogy most rögtön induljak. Tudtam, hogy valami komoly dolog történt. Feltettek egy vonatra, és elküldtek. A szüleim meg akartak óvni minket ettől. Ezt tették apám balesete alkalmával, és Ayrton halálakor is.”

Ahogy a nagy múltú F1-es csapatoknál ez lenni szokott, sajnos a Williams történetéből sem hiányoztak a tragikus balesetek. 1970-ben a Holland Nagydíjon pilótájuk, Piers Courage vesztette életét, 1986-ban közúti autóbalesetben Frank Williams deréktól lefelé lebénult, majd 1994-ben, Senna halálával újra meg kellett élniük pilótájuk elvesztését.

– mondta Claire. – Elment Ayrton temetésére Brazíliába, ami eléggé aggasztott minket a biztonsága miatt, hiszen Ayrton hatalmas hős volt, és a mi autónkban halt meg, de Frank ott akart lenni” – emlékezett vissza.

„A londoni gyászszertartásra mindannyian elmentünk. Emlékszem, ahogy anyám azt mondta nekem: »Ezen a napon nem lesz sírás. Nem te vesztettél el valakit.« A filmünkben van egy jelenet, amikor Frank éppen Ayrton temetésén van, még sohasem láttam apámat olyannak. Megkérdezték tőle, hogy érezte magát aznap, és csak annyit mondott: »Egyáltalán nem jól.« Ez szerintem mindent elmond. Biztos vagyok abban, hogy még sok-sok évig egyáltalán nem volt jól, és még ma sem beszél róla.”

„Arról hajlandó beszélni, hogy Ayrton milyen nagyszerű ember és kiváló pilóta volt, de a balesetéről semmit – összegzett. – Meggyőződésem, hogy voltak napok, amikor apám talán azt gondolta, hogy nem akar versenyezni, inkább elbújna a takaró alá – vélte. – Az ember néha le akar állni, és ez volt a legnehezebb, de az embereket ebben a sportban kemény fából faragták, és talán Ayrton is azt akarta, hogy folytassuk a versenyzést.”

Máshogy is alakulhatott volna

Senna 1993-ban már régóta elvágyódott a McLarentől. Harmadik világbajnoki címét 1991-ben nyerte meg, 1992-ben a wokingi csapatnak nem volt esélye az aktív felfüggesztéssel felszerelt Williams ellen, 1993-ra ráadásul a Honda-motorokat is elvesztették. Kénytelen volt végig ézni, ahogy korábbi riválisa, Alain Prost a visszatérése után 1993-ban újra világbajnok lesz.

Jean Todt, az FIA elnöke a napokban a Racefansnek elárulta, Senna először nála kopogtatott 1993-ban, mindössze néhány hónappal az után, hogy kinevezték a francia szakembert a Ferrari csapatfőnökévé. Monzában, az Olasz Nagydíj alkalmával hosszasan egyeztettek is.

– emlékezett vissza. – Akkoriban, 1993 szeptemberében, Monzában nagyon érdekelte a váltás, de már ’94-ben jött volna, és akkoriban már volt két versenyzői szerződésünk, Jean Alesivel és Gerhard Bergerrel. Mondtam neki, hogy már van két pilótánk.”

A következő forduló során, Portugáliában bejelentették, hogy Prost végleg visszavonul a Forma-1-től, Senna pedig megragadta az alkalmat, és átigazolt a Williamshez, ami később végzetes döntésnek bizonyult.