Alonsót nem vásárolja be a McLaren az Indy 500-ra

Fernando Alonso élete második indianapolisi 500 mérföldes versenye előtt megtapasztalta a legendás viadal legridegebb arcát, és átélte, milyen lemaradni a versenyről. A kétszeres világbajnok a 34. helyen végzett az időmérőn a 36 pilótából, ezzel éppen, hogy nem került be a 33 induló közé. Miután biztossá vált, hogy önerőből nem lehet ott a május 26-i rajtnál, az indianapolisi paddockban felütötte a fejét a pletyka, miszerint a McLaren kész bevásárolni a spanyolt a futamra, ezt azonban Zak Brown ügyvezető és Gil de Ferran sportigazgató is gyorsan cáfolta. Utóbbi kijelentette: jövőre vissza akar térni, hogy újra megpróbálja, Alonso azonban ennyire még nem akart előretekinteni.

A McLaren az idei évre a Carlin-csapattal együttműködve, de önálló nevezőként szeretett volna részt venni az Indy 500-on, ami lényegesen nagyobb falat, mint a 2017-es kiruccanás, amely során nagyrészt az Andretti Autosporttal szövetkezve készültek fel. Hogy mennyivel nagyobb, az az időmérő edzésen derült ki, amelynek első szakaszában Alonso csak a 31. lett, így részt kellett vennie a vasárnapi második felvonásban is, amelyen hatodmagával küzdött meg a fennmaradó három pozícióért.

Mindezek ellenére egy kiskapu még nyitva áll(hatna) Alonso és a McLaren előtt, a múltban ugyanis többször volt rá példa, hogy egy időmérőn kieső pilóta és csapat bevásárolta magát a futamra, azaz egy másik, magát kvalifikáló istálló eladta nekik a helyét. A pletyka most is hamar szárnyra kapott, már csak a McLaren számos szponzora miatt sem lett volna utolsó, ha Alonso el tudott volna indulni a versenyen. De nem fog, Zak Brown ügyvezető ugyanis hamar tiszta vizet öntött a pohárba.

– tett pontot a kérdésre Brown, akinek szavait Gil de Ferran sportigazgató is megerősítette. – Nem fogunk ilyesmi tenni, ki akarjuk érdemelni a helyünket a mezőnyben."

Hogy pontosan mik az okai annak, hogy a McLaren nem tudott versenyképes autót adni Alonsónak (ami miatt De Ferran elnézést kért a spanyoltól, a szurkolóktól, a szponzoroktól, és még saját csapatától is), arra a sportigazgató még nem szeretett volna részletes magyarázattal szolgálni, az egyik legfőbb gondot mindenesetre a rengeteg kieső edzésidő jelentette, a négy edzésnapból kettőt ugyanis szinte teljes egészében kihagytak. A szombati időmérőre ezek után olyannyira nem tudták beállítani az autót, hogy Alonso saját elmondása szerint hiába ment vele padlógázzal, nem volt képes bekerülni a legjobb harmincba, majd vasárnap, immár a Penske beállításával és az Andrettitől kölcsönzött alkatrészekkel sem tudott kvalifikálni. A csapat és a spanyol védelmében annyit el lehet mondani, hogy

„Nem voltunk elég gyorsak, és nemcsak ma, egész héten szenvedtünk egy kicsit – nyilatkozta a spanyol az időmérő után. – A négy időmérős körben, különösen, ha azokon padlógázzal lehet menni, semmilyen nagy dolgot nem kell csinálni vezetési szempontból.

Szombaton többször próbálkoztunk különböző időpontokban, és rendben lettünk volna, ha az autó elég gyors, de nem ez volt a helyzet."

„Én minden próbálkozásnál megpróbáltam a legjobbamat nyújtani, akkor sem emeltem el a lábam a gázról, amikor az autó ideges volt, akkor sem, amikor alulkormányzott volt, amikor pedig hátsó defektet kaptam, csak az utolsó körben emeltem el, mert különben nem tudtam volna bevenni a kanyart.

Mert még ha ma kvalifikálni is tudtuk volna magunkat, talán nem a megfelelő filozófiát követtük a vasárnapi versenyre. Úgy mentünk ki, hogy nem tudtuk, az autó miként fog viselkedni az egyes kanyarban, de így is padlógázzal mentünk bele, úgyhogy megpróbáltuk."

A 2003-as Indy 500-győztes de Ferran több mint 35 évre visszanyúló karrierje legnehezebb élményének nevezte a mostani kudarcot, majd ezután elmondta, hogy már holnap vissza akar térni, hogy harcoljon, és újra megpróbálja.

„Nem tudom, jelenleg nehéz lenne bármilyen ígéretet is tenni. Túl korán van ahhoz, hogy döntéseket hozzak. Azt sem tudom, hogy a jövő hónapban mit fogok csinálni a Le Mans-i 24 órás után. Nyitva szerettem volna hagyni a kérdéseket 2020-ra, mert nem tudom, hogy pontosan milyen lehetőségeim lesznek a versenyzésre. Amíg ezt nem tudom, addig nem ígérhetek semmit."

Alonso ezután azért elmondta, hogy még mindig célja elérni a Triple Crownt (a monacói F1-es futam és a Le Mans-i 24 órás mellé megnyerni az Indy 500-at is), és hozzátette, hogy a történtek után sem bánta meg, hogy újra nekivágott az indianapolisi kalandnak.

Talán jövőre is más sorozatokban indulok különböző kihívásokkal, ismét teljesen kilépve a komfortzónámból. Az ilyesfajta kihívás nagy sikert is hozhat, és az ember a motorsport-történelem részévé válhat, vagy igazán csalódott is lehet. A mai nap egyik az utóbbiaknak, de inkább vagyok most itt, mint vagyok a több millió másik ember egyike, aki otthon tévézik. Én inkább megpróbálom. Nyilvánvalóan mindannyian csalódottak vagyunk, legközelebb pedig jobban fogunk próbálkozni. Az ember tanul ezekből a dolgokból, de inkább vagyok itt harmincnegyedikként, mint otthon, ahogy tavaly."