Társoldalunk:

Legalább egy tájfun kell, hogy az F1 meghátráljon

2019.10.15. 09:53

Nem először fordult elő a Forma-1 történetében, hogy egy versenyhétvége menetrendjét át kellett alakítani. Az eső rengetegszer borítja fel a tervezett programot, egyéb csapások miatt pedig már komplett hétvégéket is el kellett halasztani vagy törölni.

A Hagibisz tájfun érkezése miatt vasárnapra halasztották a Japán Nagydíj időmérő edzését, ezzel létrejött az angolul jobban hangzó "szuper vasárnap", ami végül a Mercedes bajnokavatását hozta. Az időjárás nem először borított fel nagydíjhétvégét, de nem csak az eső tud beleszólni ilyen módon a műsor alakulásába, sőt, más okokból előfordult, hogy a teljes programot törölni kellett.

Szuzukában már harmadszor kellett vasárnap megrendezni az időmérő edzést. Először 2004-ben, a Ma-On nevű szupertájfun miatt határoztak úgy, hogy a kvalifikáció mindkét szakaszát másnap délelőtt rendezik meg. Ugyan még akkor is esett az eső, de már nem annyira, hogy ellehetetlenítse a versenyzést. 2010-ben szintén vasárnap tartották meg az időmérőt, de ezúttal száraz körülmények között.

Rohamtempóban pakolt össze az F1-es paddock pénteken - GalériaForrás: AFP/Toshifumi Kitamura

A szuzukai eseteken kívül további két alkalommal fordult elő hasonló: a 2013-as Ausztrál Nagydíjon félórás csúszással, de még szombaton kezdődött el az időmérő, azonban a Q2-ben, többszöri megszakítás után végül úgy döntöttek, hogy a kvalifikáció hátralévő szakaszát másnap délelőtt tartják meg. A 2015-ös USA Nagydíj során pedig pénteken és szombaton délután annyira szakadt az eső, hogy a második szabadedzést törölték, míg a kvalifikációt szombaton rendezték meg.

Érdekesség, hogy az eddigi öt vasárnapi időmérőt egyaránt német pilóta tudta megnyerni: Sebastian Vettel háromszor, illetve Michael Schumacher és Nico Rosberg egy-egy alkalommal. 

Többször csak fél pontokat kaptak a versenyzők

Akad arra is példa, hogy az eső miatt egy futam később indult vagy éppen félbeszakadt. Ez többször is azt eredményezte, hogy a mezőny nem tudta teljesíteni a megadott versenytávot. Pár alkalommal olyannyira messze voltak ettől, hogy a versenyzők csak a felét kapták meg annak a pontszámnak, amit normál esetben szereztek volna a helyezésükkel.

Lauda autója túlságosan száraz körülményekre volt beállítva, ezért nem tudta megnyerni hazai futamátForrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit/Hoch Zwei / Ronco

Az 1975-ös Osztrák Nagydíjon a mezőny már felállt a rajtrácsra, amikor a pálya túlsó részén eleredt az eső. A pilóták végül 45 perces csúszással startoltak el, immáron esőgumikon. A 8. helyről induló Vittorio Brambilla rögtön feljött a 3. pozícióba, és mivel Niki Lauda és James Hunt autója sem működött tökéletesen, hamarosan az élre tudott állni. 

A heves esőzés következtében felmerült a futam leállítása, ami a 29. körben be is következett. A levezető körén falnak ütköző olasz pilóta pályafutása egyetlen dobogós helyezését érte el. 

Az 1984-es Monacói Nagydíjon Ayrton Senna először mutatta meg, hogy mennyire jól megy esőben. A 45 perces késéssel induló futamot Alain Prost kezdhette meg az első helyről, és ugyan Nigel Mansell megelőzte, a brit versenyző később összetörte az autóját. A McLaren pilótája így visszavette a vezetést, de a 13. helyről rajtoló Senna folyamatosan közeledett hozzá.

A kisebb fékproblémával küszködő francia versenyző folyamatosan integetett a célegyenesben, hogy intsék le a versenyt. Ez a 31. körben meg is történt, de Prost a 9 pont helyett csupán 4,5 egységet gyűjtött be, ami a szezon végén megbosszulta magát: Lauda fél ponttal győzte le őt a világbajnoki címért folytatott küzdelemben.

Az 1991-es Ausztrál Nagydíj összefoglalója

Az 1991-es, Adelaide-ben megrendezett évadzáró minden idők legrövidebb F1-es versenyeként vonult be a történelembe. Az eső már jóval a rajt előtt elkezdett szakadni, de az első köröket még balesetmentesen teljesítette a mezőny. Az 5. körben aztán pár méteren belül Nicola Larini és Jean Alesi autója is falnak csapódott, aminek következtében az előzésre készülő Mansellnek vissza kellett sorolnia a vezető Senna mögé. A folyamatos csúszkálás miatt a 16. körben le is intették a versenyt, de a végeredményt a 2 körrel korábbi állás határozta meg.

Így fordulhatott elő, hogy a balesetet szenvedő Mansell és az egymás után kétszer is megpördülő Berger is felállhatott volna a dobogóra, de előbbi a pódium helyett a kórházban kötött ki. A futamot megnyerő Senna úgy fogalmazott, hogy „ez nem verseny volt, hanem küzdelem a pályán maradásért”.

Utoljára 2009-ben felezték meg a pontokat

A 2009-es Malajziai Nagydíj még száraz körülmények között kezdődött, de a 19. körben eleredt az eső. Eleinte a köztes abroncsok elégnek bizonyultak a körülményekhez, de később már olyan intenzitással esett, hogy a pilótáknak muszáj volt esőgumira váltaniuk. Szinte folyamatosan pördültek meg az autók, végül a 33. körben, Vettel és Sebastien Buemi kiesése miatt szakították félbe a futamot.

A 2009-es Malajziai Nagydíjon a pálya teljesen alkalmatlanná vált a versenyzésre

A hosszú várakozás alatt besötétedett, ezért a versenyt már nem is lehetett újraindítani. ami így Jenson Button győzelmével zárult. A pilóták többsége már nem is szeretett volna menni, Fernando Alonso szerint például a rossz látási viszonyok miatt egy komoly balesetet kockáztattak volna a folytatással.

Teljes hétvégéket nem az időjárás miatt kellett törölni

Az eső már számos esetben közbeszólt a Forma-1-ben, de teljes hétvégét még nem kellett miatta törölni. Más okból kifolyólag viszont már többször is előfordult, hogy egy nagydíjat egyáltalán nem rendeztek meg, vagy jobb esetben későbbre halasztottak. Ennek leggyakrabban pénzügyi okai voltak, de néhányszor ennél furcsább események akadályozták meg versenyek megrendezését.

Az 1955-ös szezont egy szörnyű tragédia árnyékolta be, ugyanis a Le Mans-i 24 órás versenyen Pierre Levegh autója a nézők közé csapódott, ami a pilóta és több mint 80 szurkoló életét követelte. Ennek következtében Franciaország, Németország, Spanyolország és Svájc is visszamondta a rendezést, így a tervezett 11 helyett csak 7 versenyből állt a szezon. Svájc odáig ment, hogy a kerék a kerék elleni versenyzést betiltotta, és ez a törvény – az elektromos autókat leszámítva – a mai napig érvényes.

Az 1955-ös Le Mans-i tragédia következtében Svájcban betiltották az autóversenyzéstForrás: Getty Images/Fox Photos

Egy évvel később a világpolitika több futamot is elvett a versenynaptárból. A szuezi válság miatt több országban olyannyira megemelkedtek az olajárak, hogy a csapatok nem tudták állni a költségeket. Emiatt maradt el a Holland és a Spanyol Nagydíj 1956-ban és 1957-ben is, ráadásul utóbbi szezonban a belgiumi versenyt sem sikerült megrendezni. 

Az 1985-ös Belga Nagydíjat ugyan nem törölték, de három és fél hónappal később rendezték meg, mint ahogy az az eredeti kiírás szerint történt volna. 

A nagyobb tapadás érdekében a teljes pályát újraaszfaltozták, de a munkálatok csak két hónappal a verseny tervezett időpontja előtt kezdődtek, így a felújított pályát csak 10 nappal az első szabadedzés előtt adták át. A késlekedés ellenére a gyakorláson 10 másodperccel javították meg a két évvel korábbi körrekordot, azonban idővel az aszfalt elkezdett felszakadozni. Éjszaka még megpróbálták orvosolni a problémát, de a friss aszfaltréteg lerakásával csak annyit értek el, hogy a pálya elképesztően csúszóssá vált. Végül az egész nagydíjhétvégét június elejéről szeptember közepére halasztották. 

Könnyen lehet, hogy ha 1999-ben kicsit másképp alakulnak az események, akkor ma nem Sanghajban lenne a Kínai Nagydíj. 

Az FIA ugyanis már az 1990-es években dolgozott azon, hogy a világ akkori legnépesebb országába vigyék a száguldó cirkuszt. Az eredetileg kiszemelt célpont a Dél-Kínában fekvő Csuhaj volt, ami be is került az 1999-es előzetes versenynaptárba.

Forma-1-es versenyt soha nem rendeztek Csuhajban, de más sorozatok használják a pályátForrás: Getty Images/2016 Power Sport Images/Power Sport Images

Azonban a pálya nem mindenben felelt meg az előírásoknak, és még az előző év végén kiderült, hogy mégsem tudják megtartani. Csuhaj azóta sem rendezett futamot, az első Kínai Nagydíjat végül Sanghajban rendezték 2004-ben.

2011 elején kitört az arab tavasz néven elhíresült kormányellenes tüntetéssorozat, aminek következtében előbb elhalasztották, majd végleg törölték a Bahreini Nagydíjat a versenynaptárból. A kritikus biztonsági helyzetre hivatkozva az FIA bejelentette, hogy a versenyt márciusban biztosan nem rendezik meg. Később úgy határoztak, hogy a futamot október 30-án fogják bepótolni, az Indiai Nagydíj pedig a naptár végére kerül.

Bahreinben 2011-ben elmaradt a verseny, és később is tüntettek a futam megrendezése miattForrás: Anadolu Agency/2015 Anadolu Agency/Stringer

A döntés több szempontból is nagy port kavart, a csapatok számára logisztikai okokból nem felelt meg a módosítás, míg emberjogi aktivisták azt követelték, hogy a versenyt egyáltalán ne rendezzék meg. Az ügyet végül a bahreini szervezők zárták le azzal, hogy visszavonták a futam megrendezésére irányuló szándékukat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK