Társoldalunk:

A Bahreini Nagydíj hangulatos verseny, de a Molotov-koktél ijesztő volt

2020.03.22. 12:20

Miben különbözik a Bahreini Nagydíj a szomszédos Abu-Dzabitól? Miért különleges egy sivatagi Forma-1-es verseny paddockja? Egy F1-es bennfentessel beszélgettünk az arab világban szerzett tapasztalatairól. 

Az idei Forma-1-es világbajnokság csúszása miatt elmaradó versenyek apropóján új sorozatot indítunk, amelyben a paddock egy bennfentese segítségével betekintést nyújtunk az adott versenyt rendező helyszín sajátosságaiba, és felelevenítünk történeteket, amelyek a közvetítésből és a sporttudósításokból kimaradnak, de adnak némi hátteret a helyi kultúra jellegzetességeiről.

Eheti állomásunk a Bahreini Nagydíj és vonzáskörzete, ahol 2004-ben rendeztek először F1-es versenyt Szahír sivatagos területén, 34 kilométerre a 157 ezer fős lakosságú fővárostól, Manamától. Az elmúlt bő másfél évtized során az idei a második alkalom, hogy elmaradt a verseny, 2011-ben a zavargásokba torkolló tüntetéshullám láttán a csapatok indítványozták a futam elhagyását.

A semmi közepére építettek F1-es pályát Bahreinben, de az évek során a térség folyamatosan fejlődöttForrás: AFP/Andrej Isakovic

A helyzet 2012-re sem rendeződött teljesen (sőt, azóta is vannak folyamatban lévő ügyek), a tüntetők elvárták volna, hogy 2011 után a következő versenyt is fújják le, de több F1-es döntéshozó és versenyző is elbagatellizálta a társadalmi problémákat, ami még feszültebbé tette a légkört.   

„Az idei verseny törlése kapcsán eléggé megmaradt bennem, hogy ott kerültünk az eddigi legfeszültebb helyzetbe. 2012-ben volt egy ominózus eset, amikor Molotov-koktélt dobtak a Force India egyik busza alá. Eleve úgy érkeztünk meg, hogy benne volt a levegőben a verseny törlése, mert komoly politikai tüntetések voltak. A versenyt megrendezték, de elég ijesztő volt.”

Az elhúzódó társadalmi feszültségbe az F1 is belekeveredettForrás: Anadolu Agency/2015 Anadolu Agency/Stringer

„Mindenkinek saját biztonsági csapata volt, elöl-hátul rendőrök kísértek, nem viseltünk egyenruhát. Mindenki eléggé fel volt háborodva, hogy miért nem törlik a versenyt, ha ilyen veszélyek vannak, amelyek aztán be is következtek, de mint tudjuk, a pénz beszél, főleg a Forma-1-ben.”

A Bahreini Nagydíj volt az első közel-keleti F1-es verseny, a sportág ott találkozott először az olajvagyonból származó, ugrásszerű gazdasági fejlődés ambivalenciáival és az ezzel járó társadalmi egyenlőtlenségekkel, amelyek később az Indiai Nagydíjon is visszaköszöntek

„Mindenhol mindig építkeznek, állandóan új felhőkarcolókat húznak fel, de közben megmarad a sivatagi hangulat és a belvárosban szemetes, káoszos a közeg. A legtöbb arab országra jellemző óriási kontrasztok itt is megvannak: a legnagyobb putri mellett vannak a csillogó felhőkarcolók, és Bahreinben ez még vegyül is, nem különülnek el a magasházas területek és a sivatagos, poros hangulatú részek."

Látkép Manamáról, az F1-es pályához közeli fővárosrólForrás: AFP/Mohammed Al-Shaikh

„Még Abu-Dzabihoz sem hasonlítanám, az is más jellegű verseny. A mi szemszögünkből nagyon számít a hotel környezete. Abu-Dzabiban egy szigeten vagyunk, itt viszont városban, de a szállodát nem nagyon hagyjuk el, maximum éttermekbe és afterbulikra.”

A mindent megoldó helyi erő

Ahogy egy magánúton, úgy a jelentős személyzetet mozgató F1-es csapatoknak is szüksége van helyismeretre a boldoguláshoz, ami egy idegen, a nyugati kultúrától eltérő társadalomban még értékesebb, főleg akkor, ha egy adott ország lakosságának fele nem helybéli, hanem bevándorló vagy vendégmunkás.

Nagy alkudozás megy a piacon - képünk illusztrációForrás: AFP/Mohammed Al-Shaikh

„Van egy nagyon jó kontaktunk, mióta bahreini verseny van, azóta ő szerez be nekünk mindent. Ő egy angol fazon, de híres már. 15 éve él Bahreinben és olyan kapcsolatrendszere van, hogy konkrétan bármit megszerez, minden motorsport-eseményre ő szállít be mindent, amire a csapatoknak szüksége van. Ott is olcsó munkaerővel dolgoznak, főként indiaiakkal, borzalmasan nehéz megértetni velük dolgokat. Hihetetlen félreértések alakulnak ki, nagyon szórakoztató történetei vannak.”

„Mi is próbáljuk az adott verseny hangulatát bevinni a vendéglátó-egységünkbe. Szereztünk arab szőnyegeket és apró kiegészítőket. A kollégáim felkerekedtek, és mentek a piacra. Nagyon komoly alkudozások mentek, ebből a szempontból az arab piacok elég vad közegek. Azóta mindenkinek ezekre a szőnyegekre fáj a foga!”  

A helyiek gesztusai szerethetővé teszik a versenyt

Ez már sejteti, hogy a furcsaságok és az alkalomszerű problémák ellenére Bahrein különleges hely az F1 utazó cirkusza számára, ez nagyban annak is köszönhető, hogy Mexikóhoz hasonlóan a promóter fontos lépéseket tesz a vendéglátás terén, korábban a legjobban szervezett nagydíj címét is elnyerte az FIA-tól.

Különleges hangulatú a kivilágított paddock, a szervezők jó házigazdák isForrás: Motorsport Images/Glenn Dunbar

„Magát a versenyt nagyon szeretem, mert különleges hangulata van – mondta beszélgetőtársunk. – A paddock hangulata a tengerentúli versenyek között nálam a második helyen van, nagyon dolgoznak azon, hogy a helyi kultúrát behozzák. Arab ételeket lehet kapni a paddockban, szép, nagy pálmafákat világítanak ki, arab teát vagy datolyás édességeket osztanak. Ez szerintem nagyon jó dolog, kevés paddockban érezhető ennyire az ottani kultúra.”

Csütörtökönként szoktak csinálni egy óriási barbecue-t is, ami nagyon jó hangulatú és összehozza az egész paddockot. Máshol nem szerveznek ilyet a pályák.”

Bahrein az olajnak köszönhetően vagyonossá vált, de a térség többi országához hasonlóan a kitermelésből származó bevételeket más iparágak fejlesztésére használják, például a fémiparban, a pénzügyi szektorban és a turizmusban – részben az F1 révén – is komoly előrelépéseket tesznek.

A helyi elit és európai vendégek látogatnak ki a versenyre, nincs motorsportos keménymagForrás: Red Bull/Peter Fox/Getty Images

Ennek ellenére az F1-et nem igazán használják üzleti kapcsolatépítésre, legalábbis 2016-ban Martin Whitaker, a pálya korábbi igazgatója azt mondta lapunknak, hogy „mindig is nehezünkre esett, hogy valóban megértessük a helyiekkel ennek a fontosságát.” Ez lemérhető azáltal is, hogy a többi nagydíjjal összevetve mekkora sereget alkotnak a különböző vállalatok, szponzorok vendégei. Bahrein e téren nem áll jól, inkább a saját társadalmuk felső tízezrét szolgálják ki. 

„Bahrein nagyon csendes verseny. Alapvetően sohasem voltunk nagyon elúszva, a vendégek száma is minimális. Az anyavállalatunknak van ottani kirendeltsége, általában meghatározza a piacot, hogy ők hány vendéget hoznak.”

„Néhány évvel ezelőtt volt egy nagyon kemény helyzet: egyszer csak felbukkant [János Károly korábbi] spanyol király. Nem tudom, mit csinált ott, de megjelent és egy egész ebédre ott is maradt, aztán Bernie Ecclestone is megérkezett. Az nem volt csendes nap!"

Bernie Ecclestone, János Károly és Salman bin Hamad bin Isa Al Khalifa herceg a 2015-ös Bahreini Nagydíj rajtceremóniájánForrás: Getty Images/2015 Getty Images/Mark Thompson

„Az arab országokban lehet tapasztalni, hogy ugyan a sejkek felvonulnak, de nincs nézőtömeg. Ez inkább a társadalmi felsőkategória tagjait érdekli, akik a szponzorok oldaláról képviseltetik magukat. A nézőszámokat nem ismerem, de ott nincs óriási motorsport-közösség vagy kultúra. Abu-Dzabiban is inkább az európaiak mennek ki, nem a helyiek.” 

Nyugati celebek is járnak a versenyre"Forrás: AFP/Andrej Isakovic "
Élen járnak a szórakoztatásban is
Az arab versenyek általában a legszínesebbek a könnyűzenei koncertek terén is. Bahreinben az elmúlt évek során fellépett többek között Martin Garrix, Kygo, Avicii, Steve Aoki és Pitbull, valamint vendégként megjelent a korábbi Spice Girl, Geri Horner (Halliwell) is. A tavalyi futamot David Beckham intette le.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK