Társoldalunk:

Az F1-es tervezőguru elárulta, miért kritizálják annyit a pályáit

2020.05.18. 18:21

A modern Forma-1-es pályák legtöbbje az ő nevéhez fűződik, és bár néhány általa tervezett aszfaltcsík kifejezette élvezetes, a legtöbben mégis leginkább csak kritizálják. 

A koronavírus-járvány miatti kényszerszünetben, versenyek hiányában mindenkinek lehetősége nyílt nosztalgiázni egy kicsit, és régebi futamok megtekintésével múlatni az időt. Egy-egy 20-30 évvel ezelőtti verseny felvételeit látva pedig szinte azonnal feltűnik, hogy az akkori versenypályák szemre is mennyivel veszélyesebbek voltak a maiaknál. Azóta hihetetlen mértékben megnőtt a biztonságuk, mégis rendszeresen a kritikák kereszttüzébe kerülnek. A közülük sokat megálmodó Hermann Tilkének pedig mindez rosszul esik.

Az utóbbi években a szezonzárónak otthont adó Abu-dzabi versenypálya Tilke egyik legtöbbet kritizált műveForrás: Mark Sutton / LAT Images/Motorsport Images

A 65 éves mérnök cége számos versenypályát tervezett már világszerte, jelenleg az F1-ben pedig öt olyan helyszín szerepel (Bahrein, Abu-Dzabi, Baku, Kína, Szocsi), amely az ő keze nyomát viseli, ezen kívül a versenynaptárból korábban kikerülő malajziai, indiai, török, valenciai és koreai versenypályákat is ő tervezte.

Ezek nagy része már mind megkapta, hogy lelketlen, óriási bukóterekkel rendelkező "Tilke-pálya", noha ezzel együtt akadnak köztük olyanok, amelyek kifejezetten nagy népszerűségre tettek szert a pilóták körében.

„Fáj egy kicsit, hogy amikor a Forma-1 megérkezik valamelyik új pályánkra, azok után, hogy mennyi energiát fektettünk bele, egyből a bukótereket kezdik kritizálni” – nyilatkozta Tilke a holland Formule 1-nek.Meglátnak egyet, nem tudják összeegyeztetni az autókkal, és azt mondják, »már megint a Tilke.« Az ilyesmi általában azonban a motorosok miatt van."

A versenypályák többségét ugyanis úgy építik, hogy motorversenyre is alkalmas legyen, azokra pedig teljesen más biztonsági előírások vonatkoznak, mint az autóversenyekre. „Ha egy autó 50 km/h-val nekimegy a falnak, a kasztni behorpad, a pilótának pedig kutya baja. Ha egy motorversenyző csapódik a falnak ugyanekkora tempóval, akkor megsérül, vagy valami még súlyosabb történik" – magyarázta Tilke.

Így nézett ki az Eau Rouge 1994-benForrás: Getty Images/Michael Cooper

Az F1-es pályák biztonságosabbá tétele Ayrton Senna 1994-es halála után vett igazán nagy lendületet, abban az évben több helyszínen is kissé túlzásba estek a szervezők ideiglenes sikánok elhelyezésével. A leglátványosabb ilyen megoldás a Belga Nagydíjon született, ahol a legendás Eau Rouge-kanyart "ölték" meg teljesen, de szerencsére az 1995-ös futamon már újra régi fényében tündökölhetett.

Tilke szerint ezek a túlkapások akkori szemmel érthetőek voltak. „A félelem jogos volt az imolai katasztrófa után. A biztonsággal olykor túlzásba estek, de érthető reakció volt. Mostanra azonban szerintem megérett az idő, hogy kevesebb bukótér legyen, de csak akkor, ha az adott pályán nem rendeznek motorversenyeket."

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK