Itt a drámai bejelentés: újabb pusztító fegyvereket kap Ukrajna, kitörhet a világháború

A főtitkár a NATO-Ukrajna Tanács virtuális egyeztetését követő sajtótájékoztatóján elmondta: a NATO arra a következtetésre jutott, hogy vannak olyan légvédelmi rendszerek, amelyeket Ukrajna rendelkezésére lehet bocsátani. 

– jelentette ki. Stoltenberg nem részletezte, hogy Ukrajna hány új légvédelmi rendszert kap majd, de felhívta a figyelmet, hogy a következő napokban újabb bejelentésekre számít ezzel összefüggésben a szövetségesektől. „A segítség már úton van. Arra számítok, hogy a közeljövőben további támogatást fognak bejelenteni” – hangsúlyozta.

A főtitkár üdvözölte az amerikai kongresszusban elért előrelépést az Ukrajnának szánt kulcsfontosságú segélycsomag megszavazása felé. „Számítok rá, hogy nem lesz további késedelem” – tette hozzá. Mint mondta, a szövetségeseknek „mélyen bele kell nyúlniuk” készleteikbe, és fel kell gyorsítaniuk a rakéták és a lőszerek szállítását. 

– hangoztatta. A NATO-főtitkár szerint az is „létfontosságú”, hogy a közel-keleti konfliktus ne eszkalálódjon. „Senki sem járna jól egy újabb háborúval a Közel-Keleten. Életbevágóan fontos, hogy a konfliktus ne fajuljon el, ezért minden felet önmérsékletre szólítunk fel” – mondta.

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a pénteki tanácskozáson kijelentette: a NATO-nak be kell bizonyítania, hogy Ukrajna mellett áll az Oroszország elleni háborúban azáltal, hogy azonnali hatállyal felgyorsítja a fegyver- és lőszerszállításokat. Felhívta a figyelmet, hogy az amerikai kongresszusban szombatra tervezett szavazás a 61 milliárd dolláros segélycsomagról létfontosságú Ukrajna számára. Az elnök egyebek mellett további hét Patriot légvédelmi rendszert kért, ami szerinte „a minimum”. Bírálta továbbá az Ukrajnába irányuló lőszerszállítások lassúságát. 

Zelenszkij mindenképpen NATO-tag akar lenni

Időközben Volodimir Zelenszkij arról beszélt, hogy Kijev mind az Európai Unióhoz, mind az Egyesült Államok vezette katonai tömbhöz szeretne csatlakozni, és mindkettőhöz ígéretet kapott az esetleges tagságra. Egyébként, ha ez megtörténne, akkor az a harmadik világháború kitörését jelentené. 

Az európai egység azt követeli, hogy az EU bizonyítsa be, hogy “nem fél önmagától”, a NATO pedig “nem fél a saját szabályaitól” – jelentette ki az ukrán elnök. Mindkét szervezetben egyetlen tag kifogása megvétózza egy ország jelölését. Zelenszkij szerint azonban a szabályok azt diktálják, hogy “minden demokratikus európai nemzet… megérdemli, hogy az EU és a NATO tagja legyen”.

Brüsszel 2022 júniusában adta meg Ukrajnának az EU-tagjelölti státuszt, a hivatalos csatlakozási tárgyalások pedig tavaly decemberben kezdődtek. Európai tisztviselők szerint mindkettő nagyrészt szimbolikus gesztus volt, amelynek célja az volt, hogy kifejezze a nyugati támogatást Kijev külpolitikai céljai iránt. Az EU jelenleg a bővítés új jogi keretéről tárgyal, amelyet várhatóan nem fogadnak el a júniusi európai parlamenti választások előtt.

Ukrajna jelöltségével kapcsolatban fenntartások merültek fel, még olyan országok körében is, amelyek határozottan támogatják Kijevet az Oroszországgal folytatott harcban. Lengyel tisztviselők például azt mondták, hogy a szomszédos ország nem csatlakozhat, hacsak nem vezetnek be szigorú biztosítékokat a jelenlegi tagok védelmére az olcsó, silány ukrán mezőgazdasági termékekkel szemben, és arra figyelmeztettek, hogy ellenkező esetben az uniós gazdák csőddel néznek szembe. A Politico a múlt hónapban arról számolt be, hogy

A cikk szerint Varsó várhatóan megalapozza a bővítést, miután 2025-ben átveszi a soros elnökséget az EU tanácsában.

Macron továbbra is erőlteti háborús tervét

Emmanuel Macron francia elnök még februárban úgy nyilatkozott, hogy nem kizárt a NATO-csapatok küldése Ukrajnába, hiszen az oroszok jelenleg győzelemre állnak. Ezt követően különböző országok sorra jelentették be, hogy 

Egyre több támogatót gyűjt maga mellé Macron

Lettország védelmi minisztériumának szóvivője kijelentette, hogy amennyiben a NATO-tagok egyezségre jutnak, ők is szívesen küldenek katonákat Ukrajnába. Hasonlóan gondolkodott Antti Hakkanen, a finn védelmi miniszter, amikor február 29-én kijelentette, hogy a finnek olyan fegyvereket küldenek Ukrajnába, amelyekkel csapást lehet mérni Oroszország területére, ugyanis szerinte nem szabad korlátozni a Kijevnek nyújtott katonai segélyt.

Macron március 5-én Prágában a cseh elnökkel, Petr Pavellel is találkozott, aki árnyaltan fogalmazott, nem merte nyíltan kimondani, hogy támogatja Macron tervét. Helyette a katonai szakemberek Ukrajnába való küldését szorgalmazta. Ez viszont már eddig is zajlott, jelenleg is vannak NATO-szakemberek Ukrajnában; az is közismert, hogy Amerika és a NATO is segít például műholdképekkel, és a titkosszolgálati információikat is megosztják Kijevvel, külföldön képzik ki az ukrán vadászpilótákat és a katonák egy részét is. 

Bident például arra akarta rávenni, hogy az Egyesült Államok, vagyis a NATO is alkalmazza a stratégiai bizonytalanságot, vagyis ők is küldjenek félreérthető üzeneteket Moszkva irányába, hogy az oroszok ne tudják eldönteni, mi lesz a szövetség következő lépése. Olaf Scholz német kancellárt pedig arról akarta meggyőzni, hogy Taurus rakétákat szállítson Ukrajna számára, melyekkel Volodimir Zelenszkij könnyedén megcélozhatná akár Moszkvát is, ami ismételten egy atomháborúhoz vezetne.

Orbán Viktor: Amíg nemzeti kormány áll az ország élén, Magyarország nem lép be az orosz-ukrán háborúba senkinek az oldalán

Tegyünk világos vállalást: amíg nemzeti kormány áll az ország élén, Magyarország nem lép be az orosz-ukrán háborúba senkinek az oldalán. De ha nem a Fidesz és a KDNP, ha nem a nemzeti erők kezében lenne a kormány, Magyarország már nyakig benne lenne a háborúban – közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, a Fidesz-KDNP európai parlamenti választási kampányindító rendezvényén a Millenárison. A kormányfő kiemelte: a háborúpárti kormányok, a brüsszeli bürokraták, Soros György hálózata milliószám küldi a dollárokat Budapestre a háborúpárti baloldalnak. Akik nem is rejtik véka alá, hogy a megbízóik igényének megfelelően kormányváltást akarnak. A békepárti kormány helyett háborús kormányt, nemzeti kormány helyett Brüsszel és Washington alá rendelt bábkormányt akarnak – hangsúlyozta. Hozzátette: ne hagyjuk Magyarországot, harcolnunk kell! Meg kell védeni a magyar emberek békéjét és biztonságát. Meg kell védeni a gazdasági eredményeinket. Meg kell védeni a családjainkat, és különösen is a gyerekeinket. Hogy Brüsszelben is értsék: no migration, no gender, no war! Ez áll a választási manifesztumban, amelyet ma kibocsátunk – mondta Orbán Viktor, aki beszéde végén fel is mutatta a dokumentumot.