Áradások világszerte - a modern világ legsúlyosabb áradásai

Áradások kialakulása, a természet haragja

Az éghajlatváltozás hatására az extrém időjárási események, beleértve az árvizeket és áradások világszerte egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek. A hőmérséklet emelkedése, a globális jégolvadás és a tengerszint emelkedése mind hozzájárulnak az árvizek és áradások gyakoriságának növekedéséhez. Emellett az erdőirtás, az urbanizáció és az egyéb emberi tevékenységek is növelik az ilyen események kockázatát. 

A Katasztrófavédelem honlapja alapján 3 fajta áradást különböztetünk meg. A klasszikus árvíz nem más, mint a folyóvizet felduzzasztó, hirtelen nagy mennyiségben olvadó hó és jég, gyakoribb esetben óriási esőzések miatt medréből kilépő folyó, ami pusztító károkat okoz. Gyorsabb lefolyású a villámárvíz, amit lokális nagy esőzések okoznak - a talaj nem tudja befogadni a hirtelen lezúduló csapadék mennyiséget, ami gyorsan indul meg a lankásabb területek felé. Ilyen volt 2024 elején a kínai áradás, amit egy heves tájfun okozott. A gátszakadás szintén okoz pusztító árvizet, mivel a feltartóztatott víztömeg hirtelen indul meg, a lendület és súly miatt pedig elképesztő pusztítást okoz.

A gátak azonban nem csak távlati megelőzésre alkalmasak. Kazahsztánban egy hete a helyi lakosok gátakat kezdtek el építeni a medréből kilépő Urál-folyó mentén, hogy védjék értékeiket és életüket az ott élők.

Áradások Magyarországon leginkább jégtorlódás okozta jeges árvízként, tavaszi-nyári nagy esőzések okozta zöldárként vagy a nagy hó és jégtömeg hirtelen olvadásának köszönhető tavaszi áradás jellemzi.

Esőzések, áradások a világban: Dubai, Kína és Európa sem maradt ki

Kínai katasztrófa

Az 1931-es nagy kínai áradás a legnagyobb árvíz a világon, a legpusztítóbb természeti katasztrófáinak. Ez a tragédia a Kína déli részén lévő folyók túlcsordulásából következett be, amelyek a hosszú és intenzív esőzések hatására léptek túl medrükön. Az árvíz hatalmas területeket borított el, ezreket téve hajléktalanná, és milliókat ölt meg. A hegyekben nagy mennyiségben felgyűlt, 1931 tavaszán olvadásnak induló hó és jég egy intenzíven esős időszakban érte el a Jangce középső folyását. Egy évben jellemzően három időszakban mérnek magas vízállást folyón, tavasszal, nyáron és ősszel; ebben az évben azonban egyetlen, folyamatos árhullám vonult végig a Jangcén. Az árvíz óriási gazdasági és társadalmi károkat okozott, mivel egy Szíria méretű területen sújtott árvíz - 10 tartományban okozott jelentős károkat. A mezőgazdasági területek jelentős része elpusztult, így élelmiszerhiány alakult ki. Az infrastruktúra, köztük hidak és utak is jelentős károkat szenvedtek. A katasztrófa hosszú távú hatásai még évekig érezhetőek voltak Kínában. 

Tragikus gát átszakadás

Az 1953-as holland gátszakadás az egyik legpusztítóbb árvíz volt Hollandia történelmében. Az árvíz előzményei az 1953. január 31-én és február 1-jén bekövetkező viharokban gyökereznek. Az északnyugati szél hatalmas hullámokat korbácsolt, amelyek áttörtek a védelmi gátakon és árvízvédelmi rendszereken. A szélvihar azonban nemcsak a tenger felől okozott gondokat, hanem az Egyesült Királyságból is hozott magával hatalmas mennyiségű esőt, ami a folyók túlcsordulásához vezetett. Az erőteljes szél és az áradások következtében több védelmi gát is átszakadt. A holland partok mentén mintegy 150 gát szenvedett sérülést vagy omlott össze. Az áradás hatalmas területeket borított el vízzel, és több mint 160 ezer hektárnyi földterületet öntött el. A hollandiai áradás miatt több, mint 200 ezer embernek kellett elhagynia otthonát, és sokan elvesztették életüket vagy szeretteiket. Ezen felül jelentős mennyiségű mezőgazdasági terület pusztult el, a lakóházak és az infrastruktúra nagy része a víz martalékává vált.

Sivatagi zuhany

Dubai általában a forró és száraz időjárásáról ismert, azonban 2024 februárjában egy rendkívüli meteorológiai esemény rázta meg a várost: intenzív esőzés és az egyedülálló árvíz, amely szokatlan jelenség volt az emírségben. Ahogy azt korábban megírtuk a nagy dubai áradás helyi idő szerint hajnali 5 órakor golflabda nagyságú jégeső kezdett esni.  A váratlanul érkező nagy mennyiségű sivatagi esőzés következtében a város alapinfrastruktúrája nem volt felkészülve az eseményre. Az esőzés gyorsan árvizek kialakulásához vezetett a város különböző részein. Az utcákat és alagutakat víz borította el, a járművek elakadtak, és a lakosság számos helyen veszélyben volt.

Védekezés és megelőzés

Az Európai Bizottság Tanácsa 2010-ben jóváhagyta az európai árvíz-előrejelző rendszert, ami segíti a tagállamokat, hogy nagy áradások Európában pusztító formában lehetőleg ne fordulhassanak elő. A 2012 óta operatív szolgáltatásként működő rendszer segít pontosabban, akár 3-10 nappal előbb jelezni a lehetséges áradásokat a területen. 

A vízelvezető rendszerek segítenek a nagy mennyiségű csapadék gyors és hatékony elvezetésében a városokból és más területekről. Ezek a rendszerek magukba foglalhatnak csatornákat, árkokat, csapadékvíz-elvezetőket és egyéb infrastrukturális elemeket, amelyek biztosítják a víz számára biztonságos útvonalat a lefolyásra. Az időjárási figyelmeztető rendszerek előrejelzik az extrém időjárási eseményeket, mint például az erős esőzések vagy viharok, így lehetővé téve az előrejelző intézkedések megtételét és az emberek figyelmeztetését az esetleges veszélyekre.

A globális és regionális együttműködés kiemelten fontos az árvizek kezelésében. Nemzetközi szervezetek, kormányok és közösségek együttműködése lehetővé teszi az információk, erőforrások és legjobb gyakorlatok megosztását az árvízvédelem terén. A regionális együttműködés lehetővé teszi a hatékonyabb védekezést és válaszadást az árvizek által érintett területeken.