Oroszország óriási csapást mért az ukrán infrastruktúrára, Ukrajna több fontos helyről is kivonul

Előző tudósításunkat ITT TALÁLJA.

Magyarország területére 2024. május 5-én az ukrán-magyar határszakaszon 4223 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3844 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Úgy tűnik, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök átadta magát az ortodox húsvét ünneplésének, nem készült el ugyanis az elnöki weboldalra rendszeresen feltöltött esti videóüzenet. Volt már ilyenre példa a 803. napja tartó háború során, de csak rendkívüli esetekben, például amikor az államfő az Egyesült Államokba utazott, de akkor is igyekezett mielőbb bepótolni az esti videót. 
A legutóbbi üzenete vasárnap reggeli és elsősorban az ortodox húsvétról szól, nem foglalkozik benne napi ügyekkel.

Vlagyimir Putyin húsvéti üzenetében nem említette kifejezetten a háborút, amikor részt vett egy moszkvai húsvéti istentiszteleten, amelyet az ország ortodox egyházának feje, Kirill pátriárka vezetett. Ehelyett köszönetet mondott Kirillnek a „gyümölcsöző együttműködésért a jelenlegi nehéz időszakban, amikor olyan fontos számunkra, hogy egyesítsük erőfeszítéseinket a haza folyamatos fejlődéséért és megerősítéséért”.
 

Katonai szakértők úgy vélik, hogy Ukrajna "irányított kivonulást" hajt végre a kulcsfontosságú helyszínekről egy időre - a nyugati katonai segélyek új készleteinek megérkezésére számítva.

Az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma arról számolt be, hogy Oroszország áprilisi offenzívája napi 899 orosz áldozatot követelt, ami magasabb, mint a Bahmutért vívott harc csúcsán.
Nagyon nehéz azonban megbízható adatokat szerezni az ukrajnai háborúról, mivel Oroszország lekicsinyli veszteségei mértékét, Kijev pedig elkerüli, hogy konkrét számokat közöljön.
 

Elemezők szerint Vlagyimir Putyin igyekszik elkerülni az újabb orosz mozgósítási kört, mert attól tart, hogy az rávilágít az orosz áldozatok növekvő számára. Ehelyett Oroszország a hírek szerint külföldi állampolgárokat toboroz hadserege megerősítésére, a legújabb célpont pedig Kuba.  
A jelentések szerint a kubai újoncoknak orosz állampolgárságot és havi 730 ezer forintnak megfelelő fizetést ajánlottak fel, miközben Kubában átlagosan havi 9-10 ezer forintnak megfelelő pesót keresnek.
A csomag természetesen vonzónak tűnik, különösen, ha az újoncoknak először azt mondják, hogy nem fognak a fronton szolgálni.

Az ország energiaügyi minisztere szerint legalább egymilliárd dolláros kárt okoztak az ukrajnai energiainfrastruktúra elleni orosz támadások.
German Galuscsenko azt mondta, hogy az orosz erők március közepe óta szinte napi rendszerességgel támadják meg az ukrán hő- és vízerőműveket, valamint az elektromos főhálózatokat, és nyilvánvaló, hogy a támadások folytatódni fognak.
Miközben az anyagi kár is tetemes, a helyreállítás technikai-műszaki feladata is egyre nehezebb, ami miatt több régióban tartósabb áramszünettel kell együtt élni.

Szumi megyében az orosz dróntámadások miatt kritikus az infrastruktúra helyzete, köztük a vízellátás és az áramszolgáltatás. A még működő kórházakban generátorok szolgáltatnak áramot.

A Párizsba érkezett kínai elnök, Hszi Csin-ping a Le Figarónak nyilatkzova azt mondta: a nemzetközi közösséggel együttműködve szeretne megoldást találni az orosz-ukrán konfliktus megoldására, miközben azt állította, hogy Kína „nem részese és nem résztvevője” a konfliktusnak.
"Reméljük, hogy a béke és a stabilitás gyorsan visszatér Európába, és együtt kívánunk működni Franciaországgal és az egész nemzetközi közösséggel, hogy jó utakat találjanak a válság megoldására" - mondta a kínai vezető.

Ukrajna egyik napról a másikra 12 orosz drónt lőtt le. A Shahed típusú drónokat Oroszország Kurszkból indította és Szumi megyét vették célba - írja a Kyiv Independent.

Vjacseszlav Gladkov kormányzó szerint az oroszországi Belgorod megyében május 6-án egy dróntámadásban hat ember meghalt és legalább 35 megsebesült. 

Ukrajna orosz gyorstámadó hajókat semmisített meg a Krímben. A hírek szerint a támadást egy Magura V5 többcélú tengeri drónnal hajtották végre az éjszaka folyamán – közölte május 6-án a HUR ukrán katonai hírszerző ügynökség. 

Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy az Európai Uniónak (EU) háborús gazdaságra kell váltania, hogy megnyerjék a jelenleg is zajló fegyverkezési versenyt – számolt be a TASZSZ.

„Ha meg akarjuk őrizni a békét az Európai Unióban, át kell térnünk a háborús gazdaságra és iparra Európában. Máris új fegyverkezési versenybe léptünk, akár észrevesszük, akár nem, akár tetszik, akár nem” – mondta az ukrán külügyminisztérium vezetője.

Az Uralvagonzavod (a Rostec része) átadta a modernizált T-72B3M és T-90M tankok következő szériáját az orosz csapatoknak – számolt be a konszern Telegram csatornáján.

A német Rheinmetall fegyvergyártó cég vezetője, Armin Papperger elmondta, hogy a konszern 2024-ben „több százezer lövedéket” szállít Ukrajnának. A Handelsblatt újság szerint ezt május 3-án jelentette be egy düsseldorfi rendezvényen.

Papperger hozzátette, hogy a Rheinmetall tüzérségi lövedékeket is szállít majd 100 km-es lőtávolságig. „A nyugati világ nincs felkészülve a hagyományos háború megvívására. Európában és az Egyesült Államokban is fokozatosan csökkentették a tüzérségi lőszerek gyártási kapacitását az elmúlt években” – idézi az újság Pappergert.

Németország konzultációra visszahívta oroszországi nagykövetét, miután Berlin szerint az orosz katonai hírszerzéshez köthető APT28 hackercsoport kibertámadást követett el tavaly mások mellett a kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) ellen - közölte a német külügyminisztérium szóvivője hétfőn.

A tárca azt is bejelentette, hogy Németország nem képviselteti magát Vlagyimir Putyin orosz elnök beiktatásán a következő hatéves hivatali idejére.
    

A múlt héten Annalena Baerbock német külügyminiszter is kijelentette, hogy következményei lesznek annak, hogy orosz hackerek megtámadtak német oldalakat.

Martin Jaeger ukrajnai német nagykövet a Harkov megyében tett látogatása során bejelentette a Patriot, IRIS-T és Skynex légvédelmi rendszerek átadását Kijevnek - közölte hétfőn az ukrán infrastrukturális minisztérium.

Kubrakov azt is elmondta, hogy Németország kész csatlakozni Ukrajna energetikai infrastruktúrájának helyreállításához. "Közös stratégiánk az energiarendszer maximális decentralizációja - mobil kazánházak, kapcsolt energiatermelő erőművek, gázturbinák. Gyors döntéseket várunk partnereinktől ezen a téren. Magunk részéről előkészítjük a vonatkozó kormányhatározatokat" - idézte a sajtószolgálat a tárcavezetőt.

Orosz dróntámadások okoztak áramkimaradásokat hétfőre virradóra az észak-kelet ukrajnai Szumi régióban - jelentették be hétfőn az ukrán hatóságok.    

Noha 12 drónt sikeresen lelőtt az ukrán légvédelem, az energetikai infrastruktúrában keletkezett károk 1325 településen okoztak áramszünetet. Az áramszolgáltatást a nap folyamán 1234 településen és Szumi nagy részén is sikerült már helyreállítani - közölte Telegram csatornáján az Ukrenerho ukrán energetikai vállalat, illetve a régió katonai vezetése.

Utasította az orosz fegyveres erők vezérkarát Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy készüljön fel egy olyan hadgyakorlatra, amelyen nem hadászati nukleáris fegyverek használatát fogják gyakorolni - közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.    

A közeljövőben megtartandó hadgyakorlatba, amelynek dátumát nem közölték, a légierőt és a haditengerészetet is bevonják. Célja a moszkvai katonai tárca szerint azon egységek személyi állománya és felszerelése reagálási készségének fenntartása, amelyek nem hadászati nukleáris fegyvereket vethetnek be harcászati célból, valamint az orosz állami területi integritás és szuverenitás biztosítása.

A Moszkva elleni szankciók keretében az Európai Unióban zárolt orosz vagyon hozamát a jövőben szerte a világban történő fegyverbeszerzésekre kellene felhasználni Ukrajna számára - jelentette ki hétfőn Olaf Scholz német kancellár Rigában.

Hangsúlyozta, hogy a lőszereket és a fegyvereket nemcsak Európában kell beszerezni. "Mert most valóban azon múlik minden, hogy a fegyvereket gyorsan le tudják szállítani, és ne csak akkor, amikor az új gyár felépül" - tette hozzá.

A cseh intézmények és létfontosságú infrastruktúrák ellen feltehetőleg orosz hackerek által elkövetett és a múlt héten nyilvánosságra hozott internetes támadások miatt Ján Lipavsky cseh külügyminiszter bekérette Oroszország prágai nagykövetét - közölte maga a miniszter hétfőn az X közösségi portálon.

Több európai ország, közöttük Németország és Lengyelország is közölte a múlt héten, hogy Moszkva által támogatott orosz hackerek kibertámadásainak célpontja volt.
    

A fenti országok az orosz katonai hírszerzéssel, a GRU-val szoros kapcsolatokat ápoló APT28, más néven Fancy Bear csoport számlájára írták ezeket a támadásokat.

Friss tudósításunkat ITT TALÁLJA.